Javaslatok a polgári törvénykönyv zálogjogi szabályainak módosítására

Szerző: Dr. Füredi Katalin - Dr. Gárdos István

letöltés

Gazdaság és Jog, 1999/7-8. 24-32. o.

7.         Vagyont terhelő zálogjog II.

Javaslat: A törvény (szükség esetén a Vht. és a Csődtv. módosításával) tegye lehetővé azt, hogy abban az esetben, ha a zálogjog tárgyául több dolog szolgál, úgy, hogy ezek a dolgok egy vállalkozás teljes vagyonát vagy egy vállalkozás vagyonának önálló gazdasági egységként való működésre alkalmas részét alkotják, és a felek a zálogjogot így állapítják meg, akkor - akár közvetlenül a szerződés alapján, akár pedig a zálogjogosult rendelkezése alapján - a zálogjog érvényesítése során akár egyedi végrehajtás, akár felszámolási eljárás keretében ezt a vagyontömeget egységes működő egészként értékesítsék. Ennek érdekében az értékesítésig terjedő időtartamra vagyonfelügyelőt kell kinevezni, amely a zálogjog érvényesítésének időtartama alatt gondoskodik a vagyon működtetéséről.

Indoklás: A vagyont terhelő zálogjog magasabb szintű formája az, amikor a zálogtárgyak együttesen olyan komplett vagyontömeget alkotnak, amely alkalmas arra, hogy önmagában egy gazdasági egységként működtessék. Ez lehet egy vállalkozás egésze, vagy egy része, de nem bármely része, mint a hatályos szabályozásban, hanem olyan része, amely megfelel az előző leírásnak (gyártelep, kereskedelmi egység stb.). Ilyen esetben a hitelező, az adós és a nemzetgazdaság szempontjából egyaránt előnyös az, ha végrehajtás során fenntarthatók e működőképes gazdasági egységek (és az általuk képviselt munkahelyek). Ennek a lehetőségét teremtené meg ez a fajta vagyont terhelő zálogjog, amelynek a sajátossága a szabályozás szempontjából abban áll, hogy kifejezetten lehetővé teszi a vagyon egységként való értékesítését, és meghatározza ennek eljárási szabályait. E szabályozás során különös gonddal kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy a vagyont terhelő zálogjog érvényesítése során kellően figyelembe legyenek véve mind a zálogkötelezett, mind pedig az egyéb hitelezők (közöttük esetleg zálogjoggal rendelkező hitelezők) jogos érdekei.

8.         Zálogjog átalakítása

Javaslat: Javasoljuk, hogy a törvény tegye lehetővé azt, hogy kézizálogjog jelzálogjoggá, jelzálog kézizáloggá, valamint vagyont terhelő zálogjog egyedi jelzálogjoggá átalakítható legyen úgy, hogy a kielégítési elsőbbség az eredeti zálogjog alapításának időpontjához kötődjön. Az átalakítás történhet a felek megállapodásával, vagy ha a felek így állapodtak meg, a zálogjogosult egyoldalú rendelkezése szerint.

Indokolás: A jelenlegi szabályozás szerint nincs arra lehetőség, hogy valaki jelzálogjogot kézizálogjoggá, vagy viszont átalakítson, ilyen esetben a hatályos jog úgy tekinti, hogy az eredeti zálogjog megszűnt, és egy új zálogjog keletkezik, amelynek a kielégítési elsőbbsége az új zálogjog keletkezésének időpontjához kötődik. Az egyes zálogjogfajták egymásba való átalakításának megengedése rugalmasságot vinne a rendszerbe, amely nyilvánvalóan a felek érdekeit szolgálja. Ennek az átalakításnak egy speciális esete, amikor követelésen alapított zálogjog átalakul a szolgáltatott dolgon fennálló zálogjoggá (lsd. a 2. pontot), valamint a bankhitelt biztosító zálogjog átalakulása egyedi vagy vagyont terhelő zálogjoggá (lsd. a 9. pontot).

Cikkek

Cikkek