PRIPs - EU rendelettervezet a csomagolt lakossági befektetési termékekről

Jelenleg a befektetési vagy befektetési jellegű termékekkel kapcsolatos értékesítési szabályokat az egyes ágazatokra vonatkozó külön jogszabályok tartalmazzák, az egyes ágazatok szabályaihoz igazodóan, ágazatonként eltérő követelményeket támasztva. Más előírások érvényesülnek például a befektetési jegy és a unit-linked termékek értékesítésére vonatkozóan még akkor is, ha a befektető vagy ügyfél a tőkepiaci illetve életbiztosítási termékekkel kapcsolatban végső soron hasonló vagy azonos kockázatoknak teszi ki a megtakarítását.

Az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy megszüntesse ezt az ágazati széttagoltságot, tavaly júliusban egy olyan, három jogi norma tervezetből álló csomagra tett javaslatot, melynek részeként az értékesítéssel kapcsolatos egyes tájékoztatási és felelősségi szabályokat a jövőben szektorsemlegesen, a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások piacának egészére állapítják meg.

A bizottsági jogalkotási csomag a következő területekre terjedt ki:

• a biztosítási közvetítésről szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló tervezet,

• a befektetési alapok vonatkozásában a vásárlók védelmét szolgáló javaslat és

• a jelen összefoglaló tárgyát képező, csomagolt lakossági befektetési termékekkel (Packaged Retail Invesmtent Products – PRIPs) kapcsolatos fogyasztóknak nyújtott információk minőségét szabályozó rendelettervezet.

A PRIPs rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tervezetének elfogadásáról az Európai Parlament és Tanács együttdöntési eljárás keretében határoz, melynek következő lépése idén júniusban a Bizottság szavazása, majd ezt követően októberben a plenáris ülés tárgyalása. Ha az eljárás során úgy döntenek, hogy elfogadják a tervezetben foglaltakat, akkor a Rendelet várhatóan 2-3 év múlva lép hatályba, és mint uniós rendelet, közvetlenül alkalmazandó lesz az uniós tagállamokban.

1.      A Rendelet hatálya alá tartozó termékek

A Rendelet hatálya olyan befektetési termékekre terjed ki, melyeknél a befektető számára visszafizetendő összeg valamilyen referenciaérték, vagy a befektető által nem közvetlenül megvásárolt mögöttes eszköz hozamának ingadozásától függ.  A Rendelet ugyanakkor nem terjed ki:

• a visszaváltási értékkel nem rendelkező biztosítási termékekre;

• olyan biztosítási termékekre, amelyeknél ugyan van kockázat a tőke és a visszafizetendő összeg tekintetében, de ez a kockázat nem a befektetőtől származik,

• olyan nem-életbiztosítási és életbiztosítási ágba tartozó termékekre, melyeknél a szerződés szerinti visszafizetések előre meghatározottak és az ezeknek való megfelelés kizárólag a biztosító felelőssége;

• a betétekre, kivéve az ún. strukturált betéteket;

• a 2003/71/EK[1]irányelv 1. cikk (2) bekezdésének b)-g), i) és j)[2]pontjában     említett értékpapírokra;

• a 2003/41/EK[3]irányelv hatálya alá tartozó nyugdíj-előtakarékossági termékekre és a foglalkoztatási nyugdíjrendszerekre;

• olyan nyugdíj-előtakarékossági termékekre, melyeknél a munkáltató nemzeti szabályozás alapján kötelezett a pénzügyi hozzájárulás megfizetésére;

• az Európai Uniós, vagy nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozó hivatalosan elismert nyugdíjtermékekre és társadalombiztosítási termékekre (social security schemes).

A Rendelet hatályba lépése után 5 évig mentesülnek a Rendeletben megállapított kötelezettségek alól

• azok az alapkezelő társaságok, melyek alaptevékenysége közös alap vagy befektetési társaság formájában tevékenykedő ÁÉKBV kezelése, valamint a 2009/65/EK irányelv (UCITS) 27. cikke szerinti befektetési társaságok és

• a UCITS irányelv 1. cikk (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV befektetési jegyeit értékesítő magánszemélyek.

2.     A tájékoztató tartalma

A Rendelet a befektetési termék előállítójára nézve tájékoztató (a befektetési termékre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok, key information document – KID) készítési kötelezettséget ír elő.

A Rendelet tervezete szerint a befektetési termék előállítója

• a befektetési terméket előállító természetes vagy jogi személy,

• meglévő befektetési terméken annak kockázat/nyereség-profilját vagy a befektetési termékben lévő befektetésekhez kapcsolódó költségeket módosító változást végrehajtó bármely természetes vagy jogi személy.

A KID egy rövid, közérthető, világos, helytálló és az adott termékre vonatkozóan mindig naprakész információkat tartalmazó tájékoztató, melynek alapján a fogyasztó képes összehasonlítani az adott befektetési terméket a piacon található többi termékkel és ennek eredményeként képes tájékozott döntést hozni a befektetéseiről.

A termék előállítójának marketing célú közleményei világosan el kell, hogy különüljenek a KID-től és nem tartalmazhatnak olyan állítást, amely ellentmondana a KID-nek vagy csökkentené annak jelentőségét.

Mivel a KID célja, hogy a lehető legpontosabb képet nyújtsa az adott befektetési termékről, ezért többek között tartalmaznia kell:

• a befektetési termék típusát;
• ha ismert, a befektetési termék futamidejét;
• ha a termék biztosítási szolgáltatást is kínál, ennek részleteit;
• azt, hogy előfordulhat-e tőkeveszteség (esetleges garanciák esetén azok leírását);
• azt, hogy milyen kockázatok vannak;
• hogy milyen költségek merülnek fel;
• azt, hogy a fogyasztó hova fordulhat panasszal magával a termékkel, vagy annak előállítójával, értékesítőjével szemben.

A Rendelet tervezetének egyik - jelenleg vitatott - pontja szerint, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak világosan fel kell hívnia a figyelmet arra, hogy az alapján senkit nem terhel polgári jogi felelősség, kivéve, ha a KID nem felel meg a termék előállítója által készített szerződést megelőző, vagy szerződéses dokumentumoknak, vagy ha félrevezető, nem pontos.

3.     Panaszkezelés, jogorvoslat, közigazgatási szankciók és intézkedések

A befektetési termék előállítójának olyan eljárásokat és szabályokat kell kialakítania, melyek biztosítják, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatban panasszal élő fogyasztók kellő időben és megfelelő módon kapjanak érdemi választ.

Ha a fogyasztó úgy dönt, hogy a Rendelettel összefüggő vita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást kezdeményez a termék előállítójával, vagy értékesítőjével szemben, akkor utóbbiaknak részt kell venniük ebben az eljárásban.

A Rendelet tervezete alapján a tagállamoknak a Rendelet hatályba lépését követő 24 hónapon belül meg kell állapítaniuk a Rendelet előírásainak megsértése esetén alkalmazott hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és azt, hogy azokat hogyan kell végrehajtani. A szankciók előírásától a tagállamok csak akkor tekinthetnek el, ha a nemzeti jog már korábban is büntetőjogi szankcióval sújtotta a Rendeletben meghatározott magatartások megsértését.

A megfelelő közigazgatási szankciók kialakítása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szankciók kiszabására illetékes hatóságnak lehetősége legyen:

• valamely befektetési termék forgalmazását megtiltani;
• valamely befektetési termék forgalmazását felfüggeszteni;
• nyilvános figyelmeztetést kiadni;
• megtiltani a KID olyan előírásainak alkalmazását, melyek a Rendelettel nem összeegyeztethetőek;
• új KID kiadását előírni;
• anyagi szankciót kiszabni:
• jogi személy esetén az éves bevétel 2%-ig terjedő bírság,
• természetes személy esetén 500.000 euró, vagy annak megfelelő értékű nemzeti pénznemben meghatározott bírság,
• az elért nyereség, vagy az elkerült veszteség összegének a kétszeresét elérő bírság, ahol ez megállapítható. (A fenti szankciók közül mindig a legmagasabb alkalmazandó.)

Az illetékes hatóságnak - ha valamely befektetési termék vonatkozásában egy vagy több, az előző bekezdésben említett szankciót szabott ki - lehetősége van olyan közlemény kiadására, vagy a befektetési termék előállítóját, vagy a terméket értékesítő személyt olyan, a fogyasztóknak címzett közlemény kiadására kötelezheti, melyben tájékoztatják a fogyasztókat a kiszabott szankciókról, illetve arról, hogy hol tehetnek panaszt, vagy hol nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a Rendelet előírásainak alkalmazása során hozott bármely döntés jogorvoslat tárgya lehessen.

4.     Felülvizsgálat

A Bizottság a Rendeletet 4 évvel a hatályba lépést követően felülvizsgálja. Ez a felülvizsgálat magában foglalja a Rendeletben megállapított szabályok gyakorlati alkalmazásának általános felmérését, valamint egy kitekintést arra vonatkozóan, hogy a Rendelet hatálya kiterjeszthető-e egyéb pénzügyi eszközökre is.

[1]              Prospektus direktíva

[2]              * Azon nem részvényjellegű értékpapírok, amelyek kibocsátója valamely tagállam vagy a tagállam regionális vagy helyi hatóságai, olyan közjogi nemzetközi testületek, amelyeknek egy vagy több tagállam tagja, az Európai központi Bank, illetve a tagállamok központi bankjai.

                * A tagállamok központi bankja tőkéjét képező részvények.

                * Valamely tagállam vagy tagállam valamely regionális vagy helyi hatósága által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált értékpapírok.

                * Valamely tagállam által elismert, jogi személyiségű társulások vagy nem nyereségérdekelt testületek által nem nyereségérdekeltségű céljaik eléréséhez szükséges pénzeszközök bevonása érdekében kibocsátott értékpapírok.

                * Hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, nem részvényjellegű értékpapírok, feltéve hogy ez ezek az értékpapírok:

-         nem alárendeltek, átváltoztathatóak vagy átválthatók;

-         nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz;

-         visszafizetendő betétek elfogadását testesítik meg;

-         azokra a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján valamely betétbiztosítási rendszer fedezetet nyújt.

                * Olyan nem helyettesíthető tőkerészesedések, amelyek fő célja jogot adni birtokosának valamely lakás vagy ingatlanvagyon más formája vagy ennek egy része elfoglalására, ha az ilyen részesedéseket e jogról való lemondás nélkül nem lehet értékesíteni.

                * Svédországi hitelintézetek által kibocsátott „bostadsobligationer”-re melynek fő célja jelzálogkölcsönök nyújtása, feltéve hogy:

-         a kibocsátott „bostadsobligationer” azonos sorozatba tartozik;

-         a „bostadsobligationer” kibocsátása folyamatos egy meghatározott kibocsátási időszakban;

-         a „bostadsobligationer” feltételei a kibocsátási időszakban nem változnak;

-         az említett „bostadsobligationer” kibocsátásából származó összegeket a kibocsátó alapító okiratával összhangban olyan eszközökbe fektetik, amelyek elegendő fedezetet nyújtanak az értékpapírokból származó kötelezettségekre.

                * Hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott nem részvényjellegű értékpapírok, ahol a kibocsátás teljes ellenértéke 50.000.000 eurónál kevesebb, amely értéket egy 12 hónapos időtartam alatt kell számítani, feltéve hogy ezek az értékpapírok:

-         nem alárendeltek, nem átváltoztathatóak, vagy átválthatók;

-         nem adnak jogot más fajtájú értékpapírok jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz.

[3]              Foglalkoztatói nyugellátói irányelv

Vissza a hírekhez