Munkajog • Mt, Munkaidő, Munkabér • 2022. március 25.
Egy tavaly decemberben elfogadott módosító törvény alapján a távmunkavégzésre a veszélyhelyzet idejére alkalmazni rendelt szabályok törvénybe foglaltan a normál jogrend részét fogják képezni. Ezzel a jogalkotó jelentős lépést tett annak érdekében, hogy a távmunkavégzés valamennyi formájára nézve egyértelmű jogi hátteret teremtsen.
A változásnak köszönhetően a munkáltatók végre választ kaptak alapvető kérdéseikre, így világossá vált számukra, hogy
Mindez nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkáltatók hosszútávon is kialakíthassák a távmunkával kapcsolatos gyakorlatukat, amely így az igényeknek megfelelően valóban stabil elemét képezheti a munkavállalók foglalkoztatásának.
A veszélyhelyzetben már megismert szabályok alkalmasak arra, hogy megfelelő alapot biztosítsanak az egyre népszerűbb hibrid munkavégzési formáknak, továbbá ezek a szabályok lehetővé teszik a munkáltatók számra, hogy egyedi igényeikhez igazodóan, rugalmasan alakíthassák ki saját távmunka rendszereiket.
A törvénymódosítás (a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény, „Módtv.”) közzététele előtt egyfajta kettősség határozta meg a távmunkával kapcsolatos gyakorlatot.
Egyrészről a munkáltatóknak igazodniuk kellett a 487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelettel („Kormányrendelet”) bevezetett átmeneti szabályokhoz, amelyek lényegesen eltérő helyzetet teremtettek a veszélyhelyzet előtti időszakhoz képest. (A Kormányrendelettel bevezetett változásokról készített összefoglalónk itt olvasható.)
Másrészről a munkáltatók számára mindvégig jelen volt az abból adódó bizonytalanság, hogy nem tudhatták, milyen elvárásoknak kell majd megfelelniük a veszélyhelyzet elmúltával.
A Módtv. értelmében a Kormányrendelettel a távmunkavégzésre bevezetett átmeneti szabályokat - érdemi változás nélkül - a veszélyhelyzet megszűnését követően az alábbi törvények fogják tartalmazni:
(lásd a Módtv. 52. §-át, 74. §-át és 1. sz. mellékletét).
A veszélyhelyzet ideje alatt tehát a távmunkára vonatkozó szabályokat továbbra is a Kormányrendelet alapján kell alkalmazni, míg ezt követően a fent megjelölt törvények alapján. A veszélyhelyzet a jelenleg hatályos szabályok szerint 2022. május 31-ig áll fenn, azonban a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy a Módtv. távmunkára vonatkozó rendelkezései hatálybalépésének időpontját a miniszterelnök egyedi határozatban fogja megállapítani, amely a Magyar Közlönyben közzétételre kerül [Módtv. 104. § (4) és (6) bek.].
A veszélyhelyzet elmúltával továbbra is a Munka Törvénykönyve 196. §-a fogja meghatározni a távmunka fogalmát, immáron azonban új, a veszélyhelyzet idején megismert, kibővített tartalommal, amely így kiterjed a részleges otthoni munkavégzésre, valamint a nem számítástechnikai eszközzel végzett munkára is.
A távmunka kibővített fogalmából következően a munkaszerződésnek akkor is kifejezetten tartalmaznia kell a távmunka keretében történő foglalkoztatást, ha arra csak részlegesen kerül sor. Ezzel összefüggésben mind a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokban, mind a felek kommunikációjában javasolt a távmunka megnevezés használata az egyéb megfogalmazások (home office, otthoni munkavégzés) helyett.
A Munka Törvénykönyve módosuló rendelkezései tartalmazni fogják továbbá azokat a kérdésköröket, amelyekről a feleknek mindenképp a munkaszerződésükben kell megállapodniuk, ha azokkal kapcsolatban el szeretnének térni a törvényben megfogalmazott főszabályoktól, amelyek az alábbiak:
Az itt felsorolt rendelkezésektől eltérésről tehát a munkáltató egyoldalúan nem határozhat.
A Módtv. nem tartalmaz speciális szabályokat a munkáltató felelősségére vonatkozóan, ahogy ilyet a veszélyhelyzeti szabályok sem tartalmaznak, így a munkáltató felelősségét továbbra is az általános szabályok szerint kell megítélni a munkavállalót a távmunkavégzés során ért káreseménnyel kapcsolatban.
A Munkavédelmi Törvényben (86/A-86/C. §-ok) kapnak helyet a munkavégzés helyével, eszközével és a munkavállaló távmunkavégzésének ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések.
Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló saját eszközzel is dolgozhat távolról, akkor a munkáltatónak az adott eszközre vonatkozóan kockázatértékelést kell végeznie. A Munkavédelmi Törvény kifejezetten tartalmazni fogja, hogy az eszköz megfelelő állapotának fenntartásáról a munkavállaló köteles gondoskodni, miután a munkáltató azt alkalmasnak minősítette.
A munkáltató köteles továbbá írásban tájékoztatni a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, amiket a munkavállalónak figyelembe kell vennie, amikor a munkavégzés helyét megválasztja. Ez azt is jelenti, hogy a feleknek nem szükséges előre meghatározniuk a távmunkavégzés pontos helyszínét, azt a munkavállaló választhatja meg.
A munkáltató a munkavédelmi szabályok megtartását - a felek eltérő megállapodása hiányában - számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.
A Munkavédelmi Törvény (86/C. §) a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetére a fentiektől részben eltérő szabályokat határoz meg, amelyek közül a legjelentősebb az, hogy ilyen esetben a munkavállaló nem választhatja meg a távmunkavégzés helyszínét, hanem arról a feleknek meg kell állapodniuk, és ezt a munkáltatónak előzetesen munkavédelmi szempontból minősítenie is kell.
A jogalkotó fenntartja azt a kedvezményt, mely szerint a munkáltató igazolás nélkül költségként számolhatja el a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg egy részét, ami legfeljebb a havi minimálbér 10%-ának megfelelő összeg lehet (Szja. Törvény 3. számú melléklet II. 11. pont). Ezzel a lehetőséggel a munkáltató csak abban az esetben élhet, ha a munkaszerződés kifejezetten tartalmazza a távmunka keretében történő foglalkoztatást.
Ha az adott munkáltató működése már megfelel a jelenlegi veszélyhelyzeti szabályoknak, akkor számára a Módtv. nem jelent érdemi változást.
Abban az esetben, ha a munkáltató kifejezetten a veszélyhelyzet idejére szólóan, tehát határozott időre vezette be a távmunka átmeneti szabályait, akkor a törvénymódosítás hatálybalépésével határozatlan időre kell módosítania a távmunka megállapodásokat, azonban ez csak formai beavatkozást igényel.
Ha olyan munkáltatóról van szó, aki jelenleg a szabályozás átmeneti jellegére tekintettel nem vezette még be a távmunkát, de ezt most szeretné megtenni, akkor egyrészről a munkaszerződéseket kell a fentieknek megfelelően módosítani, másrészről érdemes az egyéb részletszabályokról távmunka szabályzatot alkotni. A jogi szabályozás ugyanis alapvetően rugalmasnak tekinthető a munkáltatók szempontjából, tehát a távmunkavégzés számos részletéről a munkáltatók jogosultak egyoldalúan határozni.
A Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt álló munkáltatóknak a fentieken túl az MNB 12/2020. (XI.6.) számú ajánlásában foglalt elvárásoknak is meg kell felelniük a távmunkavégzés és távoli hozzáférés szabályozása kapcsán.
Vissza a hírekhez
Munkaidő-szervezéssel kapcsolatos változások a Munka Törvénykönyvében (2. rész)
Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a gyakorlatban
Mire terjedhet ki a munkajogi versenytilalom?
Új uniós irányelv készül a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
