Author: Norbert Csizmazia - István Gárdos
Polgári Jogi Kodifikáció, 3/2007. page 32-41
A tanulmányon végighúzódik egy ellentmondás: Egyfelől a zálogjog járulékossága csupán a jogintézmény leküzdendő korlátjaként, hátrányaként jelenik meg, amellyel szemben, a finanszírozási lehetőségek bővítése érdekében szükség van a nem-járulékos önálló zálogjogra. Ugyanakkor felismeri azt is, hogy az önálló zálogjog előzőekben bemutatott fiduciárius jellege és minden abból fakadó probléma annak lényegéből, a járulékosság hiányából fakad. A járulékosság az adósvédelem alapvető eszköze, amelynek révén a zálogjog mint dologi jog tartalma mindenkor rugalmasan igazodik a biztosított követeléshez, ezáltal biztosítva azt, hogy a dologi jog csak a tényleges adósság mértékében terheli az adós vagyonát. Bodzási is szükségesnek tartja az adósok megvédését a kétszeres igényérvényesítéssel szemben, ezt a védelmet az önálló zálogjog fenntartása mellett, a biztosítéki szerződésben látja megteremthetőnek. Ebből következik az az állítása, hogy valójában az önálló zálogjog is járulékos hitelbiztosíték, csupán biztosítéki jellege és járulékossága nem törvényen, hanem szerződésen alapul. A szerződéses járulékosság azonban olyan megfogalmazás, amely nem szolgálja a fogalmi tisztázást, elfedi azt a problémát, hogy az adott esetben a dologi jog normatív tartalma és az ugyanarra a jogviszonyra vonatkozó kötelmi jogi szabály között ellentmondás van. A kettő közötti különbséget az önálló zálogjog esetében különösen jól érzékelhetővé teszi az átruházhatóság: a biztosítéki szerződés kikötései az önálló zálogjog későbbi megszerzőit nem kötik, tehát az ebből fakadó védelem csupán korlátozottan tud működni. A valóságnak megfelelő helyzetértékelést és adekvát megoldást csak a dologi jog és a kötelmi jogviszony szétválasztása, nem pedig összemosása eredményezhet. Az alapvető kérdés ugyanis nem az, hogy a járulékosság törvényi vagy szerződéses (ez csupán következmény), hanem az, hogy a járulékosság magának a dologi jognak a tartalma, vagy pedig csupán egy nem-járulékos dologi jog kötelmi jellegű megregulázásáról van szó. Jogpolitikai szempontból pedig az a kérdés, hogy helyes-e, ha az ugyanarra a jogviszonyra vonatkozó dologi és kötelmi szabályok között ilyen ellentét van.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
