Author: István Gárdos
Gazdaság és Jog, 7-8/2008. page 17-24
Az IRM Javaslat állást foglal amellett, hogy az önálló zálogjog nem egy absztrakt jogosultság, hanem biztosíték. Az önálló zálogjog nem-járulékos jellege és a biztosítéki funkció azonban ellentmond egymásnak; az IRM Javaslat ennek az ellentmondásnak az áthidalására bevezeti az úgynevezett biztosítéki szerződést. E szerződés nem váltja fel a zálogszerződést, az önálló zálogjog megalapítása is zálogszerződés alapján történik, de a zálogszerződésen felül biztosítéki szerződést is kell kötni. A biztosítéki szerződés egy új szerződéstípus, amelynek jogi természete azonban közel sem egyértelmű. Szabályozására nem a kötelmi jogban, hanem a Dologi Jogi Könyvben kerül sor (miközben az IRM Javaslat, az egyes szerződések körében tartalmaz egy új 7. Címet, amely a „Biztosítéki szerződések” elnevezést viseli). Ugyanakkor az IRM Javaslat azon túl, hogy meghatározza minimális tartalmi elemeit, nem sokat mond a biztosítéki szerződésről, és úgy tűnik, hogy a szerződési szabadságot széles körben engedi érvényesülni, ami viszont ellentmond a dologi jogok terén érvényesülő kógens szabályozás elvének.
A fiduciárius probléma szempontjából vizsgálva, az IRM Javaslat az ún. szerződéses járulékosság bevezetésével tulajdonképpen törvényi erőre emeli az önálló zálogjognak azt a sajátosságát, hogy a jogi helyzet kettéválik egy meghatározott összegű, publikus, absztrakt kielégítési jogra és az e jog érvényesítésének tényleges feltételeit meghatározó nem publikus belső jogviszonyra. A biztosítéki szerződésben meg kell határozni a biztosított követelést, a zálogjogból fakadó kielégítési jog mértékét és a zálogjog érvényesítésének feltételeit, azaz mindazokat a tartalmi elemeket, amelyeket a járulékos zálogjog esetén a zálogszerződés vagy maga a törvény határoz meg. Közel sem egyértelmű, hogy a biztosítéki szerződés csupán egy kötelmi jogi korlátot eredményez-e, vagy pedig a benne foglalt feltételek a zálogjog mint dologi jog tartalmává válnak, azaz effektív felülírja az önálló zálogjogból elvileg fakadó absztrakt kielégítési jogot. Ez utóbbi értelmezést erősíti az IRM Javaslatnak a biztosítéki szerződéssel kapcsolatos másik lényeges szabálya, amely szerint a zálogkötelezett a mindenkori zálogjogosulttal szemben hivatkozhat a biztosítéki szerződésben foglalt feltételekre. Az IRM Javaslat ezáltal a biztosítéki szerződés kikötéseit abszolút, dologi hatállyal ruházza fel. Miben áll ezek után az önálló zálogjognak az az alapvető sajátossága, hogy a tárgyát a biztosított követelés fennállásától függetlenül terheli?
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
