Author: Katalin Füredi - István Gárdos
Gazdaság és Jog, 7-8/1999. page 24-32
Javaslat: (1) A zálogszerződést a következő esetekben kelljen kötelezően írásba, mégpedig a felek választása szerint teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalni: a) ha a zálogjog fajtája jelzálogjog, b) ha a zálogjog kézizálogjog, de tárgya ingatlan vagy más lajstromozott dolog vagy jog.
(2) Kézizálogjog létrejöttéhez (a kézizálogjog általános feltételein túl) ingatlanokon kívül a lajstromozott ingóságok és jogok esetében is szükséges legyen a zálogjognak az ingatlannyilvántartásba illetve a megfelelő lajstromba való bejegyzése.
Indokolás: (1) A hatályos szabályok a következő esetekben kívánják, hogy a zálogszerződés feltétlenül írásban jöjjön létre: a) ha a zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelést biztosít, b) ha a zálogjog tárgya olyan dolog vagy jog, amely fölött a kötelezett csak később szerez rendelkezési jogot, c) ha a zálogjog tárgya ingatlan függetlenül attól, hogy a zálogjog fajtája jelzálogjog vagy kézizálogjog, d) ha a jelzálogjog „más zálogtárgyat” (gyakorlatilag ingóságot) vagy vagyont terhel, ebben az esetben az írásbeliségen kívül a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása is szükséges.
Javasoljuk hatályon kívül helyezni azt a szabályt, amely szerint jövőbeli vagy feltételes követelés esetén a zálogszerződést csak írásban lehet megkötni. A korábbi Ptk. 258.§-a kézizálogjog esetében írta elő ezt a szabályt, (a miniszteri indokolás szerint) akkor, ha a zálogtárgy átadására még nem került sor. Ezt az előírást tette általánossá az új Ptk. Úgy gondoljuk, hogy ez a szabály indokolatlan, a következő okok miatt:
Javasoljuk egyértelművé tenni, hogy a jelzálogjogok esetében kötelező a zálogszerződés írásba foglalása, ez feleslegessé tenné ugyanezt külön-külön kimondani a jövőbeni zálogjogról (amely a javaslatunk szerint csak jelzálogjog lehet), az ingatlan és az ingó jelzálogjogról.
Jogi szempontból semmi nem támasztja alá annak szükségességét, hogy az ingó jelzálogjog létesítéséhez a zálogszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. A zálogszerződés kötelező közjegyzői okiratba foglalása teljesen idegen a jogrendszertől, sem az ingatlan jelzálogjog létesítéséhez, sem pedig az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogának átruházásához nincs szükség erre. Az ingatlan jelzálogjog bejegyzésének feltételével egyezően az ingójelzálog létesítéséhez is közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat (illetve ezek közjegyző által hitelesített másolata) legyen szükséges. Ez a szabályozás meghagyná a felek számára azt a lehetőséget, hogy választhassák a zálogszerződés közokiratba foglalását. E lehetőség után azonban - a következő okok miatt - nem valószínű, hogy a gyakorlat nagy érdeklődést fog mutatni: Ahhoz, hogy a hitelező végrehajtható okirathoz jusson egyszerűbb és biztonságosabb a követelés fennállásáról tartozáselismerő nyilatkozatot közokiratba foglalni. A jelenlegi szabályozás nem is egyértelmű. A zálogjog létesítése általában megelőzi a hitel folyósítását, ezért a Vht. 21.§-a alapján a zálogjog közokiratba foglalása mellett a tartozás közokiratba foglalása is szükséges (egyébként tényleges tartozás nélkül, tehát nem létező zálogjog alapján is lehetne végrehajtást indítani). A végrehajtási eljárás során pedig ahhoz, hogy a bíróság a kielégítési sorrend megállapításához a zálogjogot figyelembe vegye, nem szükséges közokirat.
Mivel az ingatlanokon és javaslatunk szerint az egyéb lajstromozott dolgokon jelzálogjoggal egyezően kézizálogjog alapításához is szükséges az ingatlannyilvántartásba illetve más lajstromba való bejegyzés, a zálogszerződés is ugyanazoknak a formai követelményeknek kell, hogy megfeleljen, mint a jelzálogszerződés.
(2) A hatályos Ptk. szerint ingatlanon alapított zálogjogot (mind a jelzálogjogot, mind pedig a kézizálogjogot) be kell jegyezni az ingatlannyilvántartásba, annak érdekében, hogy a nyilvántartás teljeskörűen tartalmazza az ingatlanokhoz kapcsolódó valamennyi dologi jogot. Ugyanebből a megfontolásból és a szabályozás egységessége érdekében javasoljuk, hogy a lajstromozott ingóságokra és jogokra ugyanez a szabály érvényesüljön.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
