Author: Erika Tomori - János Vajda
Napi Gazdaság, April/2005
Perújítás a választottbírósági eljárásban
A Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda unkatársai a hatékonyságáról és gyorsaságáról ismert egyfokú választottbírósági eljárás egy igen lényeges hátulütőjét mutatják be.
Mind a nemzetközi, mind a hazai üzleti életben elterjedt gyakorlat, hogy a gazdasági szereplők az ügyleteikből eredő jogi viták rendezésére választottbíróság hatáskörét kötik ki. A választottbíróság olyan magánbíróság, amely egy vagy több választottbíróból áll, és amelyre - az állami bíróságok helyett - a felek magánjogi akaratnyilatkozattal ráruházzák polgári jogi jogvitájuk eldöntését. A választottbírósági eljárás előnyös - és az állami bíróságok eljárásától megkülönböztető - vonásai a gyorsaság, a hatékonyság, az egyfokú eljárás, a rugalmasság, a nemzetköziség, a bizalmas ügykezelés, a szabad bíróválasztás, a szakértelem, és a pártatlanság.
A választottbírósági eljárás sokat hangoztatott előnyei mellett kevés szó esik arról, hogy milyen hátrányokkal jár az, ha a felek jogvitájuk rendezését választottbírósági útra terelik. Ezek között a felekre nézve a választottbírósági eljárás legnagyobb jogi kockázattal járó jellemzője az, hogy a választottbírósági ítélettel - melynek hatálya megegyezik a jogerős bírósági ítéletével - az eljárás véglegesen lezárul. A jogirodalomban általános vélemény szerint a választottbírósági ítélet ellen egyetlen jogorvoslat vehető igénybe, a választottbírósági ítélet érvénytelenítése, melyet a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvényben („Vbt.") felsorolt érvénytelenítési okokra hivatkozva lehet kérni a rendes (állami) bíróságtól. Ez az egyetlen eset tehát, amikor a rendes (állami) bíróság a felülvizsgálati fórum szerepét töltheti be a választottbírósági ítéletekkel kapcsolatban, abból a nyilvánvaló célból, hogy a legsúlyosabb szabályszegések esetében a választottbírósági ítélettel szemben is legyen lehetőség hatékony fellépésre.
Kérdésként merül fel, hogy a választottbírósági ítéletek ellen van-e lehetőség egyéb, rendkívüli jogorvoslatra, nevezetesen, a választottbírósági ítéletek véglegességének elve elzárja-e a feleket annak lehetőségétől, hogy a választottbírósági ítélet ellen perújítással éljenek?
A perújítás a jogerős bírósági ítéletek elleni, nem fellebbviteli jellegű, rendkívüli perorvoslat, mely kizárólag a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben („Pp.") meghatározott okok alapján vehető igénybe. Ezek közül a legfontosabb, amikor a fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A perújításnak lényeges vonása tehát, hogy a felülbírálatot nem egy magasabb bírói fórum, hanem a megtámadott határozatot hozó bíróság végzi el, illetve az, hogy áttöri az ítéletek jogerejét.
Arra a kérdésre, hogy a választottbíróság jogerős ítélete ellen van-e lehetőség perújításra, nem adható egyértelmű válasz. A Vbt. nem rendelkezik a perújításról: nem zárja ki, ugyanakkor nem is engedi meg a perújítást a választottbírósági eljárásban. Ugyanez elmondható a Magyarországon intézményesített választottbíróságok eljárási szabályzatairól is: a Pénz-és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata egyáltalán nem rendelkezik a választottbírósági ítélet ellen igénybe vehető jogorvoslatokról, míg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata, bár kifejezetten megtiltja a választottbírósági ítélet ellen a fellebbezést és a felülvizsgálatot, a perújításról nem rendelkezik. A választottbíróságnak a jogszabályok és az eljárási szabályzatok által biztosított autonómiája tehát lehetőséget adhat arra, hogy úgy döntsön, a perújítás megengedett ítélete ellen, de arra is, hogy kizárja a perújítást az igénybe vehető jogorvoslatok köréből. Bárhogyan is döntsön azonban a választottbíróság, döntése ellen nincsen helye jogorvoslatnak. Megjegyezzük, a perújítás megengedhetősége melletti érveket gyengíti, hogy az Alkotmánybíróság 1990-ben egy határozatában - eltérő jogszabályi környezetben - kimondta a perújítás kizártságát a választottbírósági ítéletek ellen.
Mindezekre tekintettel fontosnak tartjuk, hogy a felek, akik jogvitájuk rendezését választottbírósági útra terelik, számoljanak annak kockázatával, hogy a választottbírósági ítéletek jogerőre emelkedése után hiába merülnek fel olyan új tények vagy bizonyítékok, melyek a választottbíróság által feltárt tényállást merőben más - és a vesztes félre nézve kedvezőbb - megvilágításba helyeznék, jelenleg kétséges, van-e lehetőség arra, hogy perújítással éljenek. Könnyen megeshet tehát az, hogy egy megalapozatlan és akár a választottbíróság által is elismerten hibás ítélet lesz a döntő és végrehajtandó a felek jogvitájában.
Budapest, 2005. április
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
