Author: István Gárdos
Polgári Jogi Kodifikáció, 4/2004. page 3-17.
Nem világos, hogy a zálogszerződés kötelező közjegyzői okiratba foglalása milyen előnyt illetve védelmet nyújt a felek vagy a jogrend számára. A zálogszerződés kötelező közjegyzői okiratba foglalása jogrendszerünktől idegen, sem ingatlan jelzálogjog létesítéséhez, ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogának átruházásához, sem pedig egyéb jelentős ügyletekhez (pl. gazdasági társaság alapításához) nem szükséges. A gyakorlatban jelzálogjog tipikusan kereskedelmi, pénzügyi ügylethez kapcsolódik, amely ügyletekben amúgy is biztosítva van a szakértők közreműködése; az első novella által bevezetett és a hatályos szabályozás által is fenntartott közokirati kényszer indokolatlan bonyodalmat, késedelmet és költségnövekedést okoz. A közokirati kényszer feltehetőleg összefügg az ingó jelzálogjog újszerűségével és természetének, valamint a zálogjogi nyilvántartás funkciójának kezdeti félreértésével. Láttuk azonban, hogy hibás a zálogjogi nyilvántartást közhitelű nyilvántartásként szabályozni, ennek megfelelően szükségtelen a bejegyzés alapjául közokiratot megkívánni. Az ingó jelzálogjog megteremtésének mintájául szolgáló amerikai szabályozás pl. csak egy egyszerű, csupán néhány alapadatot tartalmazó nyilatkozatot kíván a bejegyzéshez, amely nyilatkozat a legtöbb tagállamban az interneten keresztül is megtehető. Mindezek alapján indokolt lenne megfontolni azt, hogy az ingó jelzálogjogot ne kizárólag közokirat, hanem teljes bizonyító erejű magánokirat alapján is lehessen létesíteni.
A dolgok mint a jelzálogjog lehetséges tárgyai között elsősorban aszerint teszünk különbséget, hogy azok ingók vagy ingatlanok. Az ingatlanok lajstromozva vannak, az ingóságok lajstromba vétele viszont tipikusan nem lehetséges. Az ingóságok nagy csoportján belül is vannak azonban olyan dolgok, amelyek lajstromozva vannak (repülők, hajók, gépjárművek, bizonyos műkincsek, a névre szóló részvények stb.). Ezeknek az ingó dolog lajstromoknak a jogi jellege különböző. Indokolt, hogy azokban az esetekben, amelyekben e dolgok jogi státusának megváltoztatásához amúgy is szükséges a nyilvántartásba való bejegyzés, jelzálogjogot is lehessen a lajstromba való bejegyzéssel alapítani. Elsősorban éppen erre tekintettel ad a törvény felhatalmazást arra, hogy jogszabály ingó jelzálog alapításának módját az általánostól eltérően is megállapíthassa. Jelenleg két ingó lajstrom, a hajók és a repülőgépek lajstroma tekintetében rendelkezik úgy a jogszabály, hogy a zálogjog megalapítása e lajstromokba való bejegyzéssel történik. A jelzálogjog szempontjából tehát a dolgoknak ingókra és ingatlanokra való felosztása mellett jelentősége van a lajstromozott és nem lajstromozott dolgokra való felosztásnak is; az ingatlanok a lajstromozott dolgok tipikus példáinak tekinthetők.
Amint láttuk, a zálogjogi nyilvántartás több szempontból sem ideális, a dolog lajstromba való bejegyzéssel alapított zálogjog a zálogjogosult számára több szempontból is nagyobb biztonságot jelent, mert erősebben érvényesülnek a zálogjog dologi jogi vonásai. A reálfóliumból fakadó előnyöket úgy lehet szélesebb körre kiterjeszteni, hogy kiterjesztjük azoknak az ingóságoknak a körét, amelyek esetében a zálogjog alapítása nem a zálogjogi nyilvántartásba, hanem az adott dolgot nyilvántartó lajstromba való bejegyzéssel történik. Célszerű lenne ezt minden olyan nyilvántartással kapcsolatban előírni, amely egyedileg megkülönböztetve, teljes körűen tartalmazza az adott fajtába tartozó valamennyi dolgot és az azokhoz kapcsolódó dologi jogokat, és ebből következően jelentősen nagyobb biztonságot jelent mind a hitelezők, mind pedig általában a forgalom számára. Fontos lenne, hogy a polgári jogi kodifikációhoz kapcsolódva megtörténjen ezeknek az ingó lajstromoknak is a felülvizsgálata és annak eldöntése, hogy melyek azok a nyilvántartások, amelyek alkalmasak arra, hogy egyúttal jelzálogjogi nyilvántartásként is működjenek. Kézenfekvő és gyakorlati szempontból is jelentős példaként a gépjárműveket említhetjük, amelyek, a hajókhoz és repülőgépekhez hasonlóan, lajstromozva vannak. A gépjárművek tulajdonjogával vagy jogi státuszával kapcsolatos lényeges változások mind kötelezően feltüntetésre kerülnek e nyilvántartásban, az átruházás során nem kerülhető meg a nyilvántartással kapcsolatos hatósági eljárás. Célszerű lenne ezért, ha a gépjárműveket terhelő jelzálogjogot is e nyilvántartásba való bejegyezéssel lehetne alapítani. Ennek gyakorlati szerepe is jelentős lenne, hiszen a gépjárművek különböző finanszírozási konstrukciók keretében való megvásárlásának kiterjedt gyakorlata van. Ennek megvalósításához nem kell a Ptk-t módosítani, mert az jelenleg is megengedi, hogy külön jogszabályok a zálogjog létrejöttére speciális szabályokat állapítsanak meg, hanem csupán az erre alkalmas nyilvántartási rendszerekről szóló jogszabályban kellene előírni a zálogjognak e nyilvántartásokba való bejegyzését.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
