Author: István Gárdos
Ügyvédek Lapja, 4/2008. page 30-32
A jogalkotó nem kerülheti el azt, hogy belenézzen a gyakorlat által elé tartott tükörbe, és levonja a szükséges következtetéseket a zálogjogi szabályozás gyakorlati kritikájából. A kudarc véleményem szerint koncepcionális hiba és intézményi érdekek egymást erősítő hatásának az eredménye. A zálogjog alapítását nehezítik az eljárási szabályokban érvényesülő formai kötöttségek és az ebből eredő viszonylag magas alapítási költségek. A továbblépéshez arra van szükség, hogy a szabályozás során az eddiginél erősebben érvényesüljön az a gazdaságpolitikai célkitűzés, amelynek érdekében sor került az ingó jelzálogjog bevezetésére. A zálogjog intézményének erősítéséhez elsősorban az eljárás jelentős egyszerűsítésére és a költségek csökkentésére valamint az ezeket lehetővé tevő koncepcionális megújulásra van szükség.
1996. előtt a magyar jogban – sem a Ptk. hatálya alatt, sem pedig azt megelőzően – ingó jelzálogjog lényegében nem létezett (ebből a szempontból a lajstromozott ingóságokat pl. a légi és vízi járműveket inkább ingatlanoknak kell tekinteni). Lényegében ugyanez volt a helyzet Európa és a világ más jogrendszereiben is. Az ingó jelzálogjog modernkori története a II. világháború után az USA-ban kezdődött és onnan terjedt át a világ más országaiba. Az ingó jelzálogjog bevezetésekor le kellett küzdeni azokat az akadályokat, amelyek miatt korábban ez a fajta biztosíték nem létezett. Az okok alapvetően az ingó dolgok természetéből fakadnak. Az ingatlanokkal összevetve, az ingó dolgok sajátosságai a következők: számuk gyakorlatilag végtelen, általában nem rendelkeznek olyan megkülönböztető sajátossággal, amelyek révén egyedileg azonosíthatóak, tehát egymástól megkülönböztethetőek lennének, továbbá élettartamuk viszonylag rövid és életük során helyük és megjelenési formájuk könnyen változik. Mindezek miatt az ingó dolgok lajstromba foglalása nem lehetséges, és ezért a dologi jogok egyik alapvető követelménye, az egyedi meghatározottság birtokátruházás nélkül nem érvényesülhet.
A II. világháború utáni gazdasági fellendülés a hitel szerepének megnövekedését, a bankok tevékenységének kiterjedését, a banki szolgáltatás tömegjellegűvé válását eredményezte. Ezek miatt megnőtt a gazdasági igény a hitelhez jutás feltételeinek javítására, a hitelezési biztosítékul szolgáló vagyontárgyak lehetséges körének kiterjesztésére. Mindezt kiegészítette a polgári társadalom alapelemeinek, a társadalmi béke és jólét feltételének tekintett kis- és középvállalkozások erősítésére irányuló gazdaságpolitikai cél. E gazdasági és gazdaságpolitikai igények elég erősek voltak ahhoz, hogy áttörjék a teoretikus jogi korlátokat. Az USA egységes kereskedelmi törvénykönyve (Uniform Commercial Code – UCC) és az ezen alapuló állami szabályozások eltekintenek az egyediség követelményének szigorú érvényesítésétől, és a hangsúlyt az ingó jelzálogjog publikussá tételének biztosítására helyezik (ebből a szempontból, néhány specifikus vagyontárgy kivételével, ingónak minősül lényegében minden, ami nem ingatlan). A szabályozás a zálogjog nyilvánosságának biztosítására létrehozott sajátos nyilvántartásnak nem tulajdonít olyan jogi hatásokat (közhitelesség és konstitutív hatály), mint amilyeneket a telekkönyvvel kapcsolatban megszoktunk, csupán annyit ír elő, hogy a zálogjog harmadik személyekkel szembeni hatályosságának feltétele a bejegyzés megtörténte. Ennek megfelelően a nyilvántartást nem is veszik körül olyan védelmi intézkedésekkel, eljárási és alaki garanciákkal, mint amilyenek a mi felfogásunk szerint a telekkönyv esetében indokoltak.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
