A pénzügyi fióktelep jogképessége

1. Bevezetés
Nagy Csongor István 2011. januári cikkében azt vizsgálta, hogy külföldi-e a fióktelep, azaz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepével kötött szerződésében ki lehet-e kötni külföldi jogot. (Nagy Csongor István: Külföldi-e a fióktelep: ki lehet-e kötni külföldi jogot a külföldi vállalkozási magyarországi fióktelepével kötött szerződésekben? Magyar Jog, 2011/1., 52-57. o.) A cikk kiindulópontjául a fióktelep jogalanyisága szolgált, amelyet a szerző a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) szabályaiból vezetett le. A cikk nem vizsgálta azonban azt a kérdést, hogy a cikk megállapításai pénzügyi fióktelep esetén mennyiben alkalmazhatóak. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a pénzügyi fióktelep jogképes-e.

2. A fióktelep és a pénzügyi fióktelep megkülönböztetése
Az Ftv. kétféle fióktelepet szabályoz: az általános fióktelepet és a pénzügyi fióktelepet. És míg általában az Ftv.-vel szemben is jogosan felhozható, hogy annak szabályai számos ponton nem kielégítően részletesek, a pénzügyi fióktelep esetén a probléma hatványozott: azt a jogi formát, amelyben például számos hitelintézet, alapkezelő és biztosító működik, az Ftv.-nek összesen három bekezdése (24. § (1)-(3) bekezdések) szabályozza.
Az Ftv. 2. §-a alapján a fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. Az Ftv. 3. § (1) bekezdése alapján a fióktelep saját tevékenységével összefüggésben – ha törvény másképp nem rendelkezik – a fióktelep jár el a hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyokban.
Az Ftv. 24. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi fióktelep a külföldi székhelyű hitelintézet vagy más pénzügyi intézmény magyarországi fióktelepe, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás befektetési, kiegészítő befektetési, árutőzsdei szolgáltatást, valamint befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei, továbbá közraktározási tevékenységet végző belföldi fióktelepe. Az Ftv. 24. § (1) bekezdés alapján a pénzügyi fióktelep létesítésére, működésére, állami felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére, illetve a fizetésképtelenségi eljárásokra az Ftv.-ben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik. Az Ftv. 24. § (3) bekezdése szerint a valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep az alapítója nevében, képviseletében jár el, továbbá az Ftv. 10. § (1)‑(2) bekezdésében foglaltakat – amelyek kimondják egyrészt, hogy fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás nevében képviseleti tevékenységet, másrészt pedig, hogy a külföldi vállalkozás a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonról, jogokról, illetve vállalt kötelezettségekről saját cégneve alatt csak a fióktelep megszűnésekor, illetve az Ftv.-ben meghatározott fizetésképtelenségi eljárások során, valamint a fióktelep cégneve alatt szerzett vagyonnal, jogokkal, kötelezettségekkel összefüggésben külföldön indított eljárások során rendelkezhet – nem kell rá alkalmazni.

3. Az általános fióktelep jogképessége
Az általános fióktelep jogképességéről az Ftv. kifejezetten nem rendelkezik. A bírósági gyakorlat – így például a Győri Ítélőtáblának a GYIT-H-GJ-2009-29. számú ítélete, valamint az EBH 2003. 887. számú döntés – a fióktelep jogképességét elsősorban az Ftv. 3. § (1) bekezdéséből és 10. § (2) bekezdéséből vezeti le. E szabályok szerint (a) a fióktelep önálló gazdasági tevékenységet folytat, (b) saját nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket, továbbá (c) a külföldi vállalkozás a fióktelep saját neve alatt szerzett jogokról és vállalt kötelezettségekről – a törvényben meghatározott esetek kivételével – főszabályként nem rendelkezhet. A bírósági gyakorlat az általános fióktelep jogképességét az önálló gazdasági tevékenységre és a saját néven történő szerződéskötési képességre hivatkozva ismerte el.

4. A pénzügyi fióktelep jogképességének hiánya
Az Ftv. az előző pontban bemutatottak szerint a valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep jogképességéről sem rendelkezik, és sem a Bírósági Határozatokban, sem az anonimizált döntések között nincs olyan ítélet, amely a pénzügyi fióktelep jogképességét vizsgálta volna. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy az általános fióktelep jogképességét megalapozó körülmények a pénzügyi fióktelep esetén fennállnak-e, azaz az Ftv.-nek a pénzügyi fióktelepre vonatkozó rendkívül szűkszavú rendelkezéseiből levezethető-e a pénzügyi fióktelep jogképessége.

4.1 A pénzügyi fióktelep kizárólag az alapító törvényes képviselőjeként jár el
Az Ftv. 24. § (3) bekezdése szerint a valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep az alapítója nevében, képviseletében jár el. Az Ftv. tehát a fióktelepet az alapító törvényes képviselőjének minősíti, aki saját jogán tevékenységet nem folytathat, a vagyoni forgalomban kizárólag az alapító törvényes képviselőjeként jelenik meg.
Az Ftv. 24. § (3) bekezdése a fióktelepekre vonatkozó általános szabályt megállapító 3. § (1) bekezdéséhez képest állapít meg speciális, eltérő szabályt, az ott írt felhatalmazás alapján. Míg a 3. § (1) bekezdés a saját tevékenységet és ezzel összefüggésben a saját eljárást – a jogképesség két alapvető elemét – hangsúlyozza, a 24. § (3) bekezdés egyértelművé teszi, hogy pénzügyi fióktelep esetén kizárólag az alapító nevében való eljárásról lehet szó. A pénzügyi fióktelep tehát kizárólag az alapító törvényes képviselőjeként jogosult eljárni, saját nevében való jognyilatkozat tételére az Ftv. nem jogosítja fel.
Míg az általános fióktelep esetén az alapító képviseletében történő eljárást az Ftv. 10. § (1) bekezdése kifejezetten kizárja, azaz az ilyen fióktelep csak a saját nevében jelenhet meg a vagyoni forgalomban, addig a pénzügyi fióktelep esetén az Ftv. 24. § (3) bekezdése a saját néven történő eljárást zárja ki és kizárólag a képviselőként történő eljárásra jogosítja fel a pénzügyi fióktelepet. Épp ezért rendelkezik úgy az Ftv. 24. § (3) bekezdése, hogy pénzügyi fióktelep esetén a fióktelep saját nevében történő eljárását előíró 10. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
A Ptk. 8. § (1) bekezdése alapján az a személy jogképes, amely saját nevében jogokat és kötelezettségeket tud szerezni. Az Ftv. 24. § (3) bekezdésének az a szabálya tehát, amely kizárja azt, hogy a pénzügyi fióktelep a saját nevében járjon el, szükségszerűen azt eredményezi, hogy a pénzügyi fióktelep nem jogképes.

4.2 A pénzügyi fióktelep önálló gazdasági tevékenységet nem folytat
A pénzügyi fióktelep jogképességének hiánya szorosan összefügg gazdasági önállóságának hiányával. Az általános fióktelep gazdasági önállóságát az Ftv. 2. § (b) pontja, 3. § (1) bekezdése és 10. § (2) bekezdése egyértelművé teszi. Ezzel szemben az Ftv. 24. § (3) bekezdése a pénzügyi fióktelepet megfosztja a gazdálkodási önállóságtól egyrészt annak kimondásával, hogy a pénzügyi fióktelep nem a saját, hanem az alapítója nevében jár el, azaz közvetlenül számára szerez jogokat és kötelezettségeket, másrészt pedig azzal, hogy kizárja azt Ftv.-nek az általános fióktelep gazdasági önállóságát biztosító 10. § (1)-(2) bekezdéseinek alkalmazhatóságát.
A pénzügyi fióktelep gazdasági önállóságának hiányát további jogszabályok is alátámasztják, példaszerűen kiemeljük a következőket:
(a) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény („Hpt.”) 17/A. §-a értelmében a Felügyelet a pénzügyi fióktelep alapítási engedélye iránti kérelem esetén – eltérően az általános szabályoktól – széleskörűen vizsgálja a pénzügyi fióktelep alapítóját, így például vizsgálja az alapító okiratát, előző három évre vonatkozó könyvelő által hitelesített mérlegét és eredmény kimutatását valamint mérlegen kívüli kötelezettségeit is.
(b) A Hpt. 9. §-a szerint a valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi fióktelep esetében nincs szükség induló tőkére (ún. dotációs tőkére).
(c) A Hpt. 153. § (3) bekezdése szerint, ha a pénzügyi fióktelep eszközfenntartási mutatója 100% alá csökken, a Felügyelet nem a fióktelepet, hanem a külföldi vállalkozást kötelezi arra, hogy feleljen meg a vonatkozó előírásoknak.
(d) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) 94. § (1) bekezdés c) pontja értelmében – az általános szabályoktól eltérően – pénzügyi fióktelepek esetén, a fióktelep által elkövetett jogsértésért nem a fióktelep kinevezett vezetője és helyettese felelős.
E szabályok mind azt támasztják alá, hogy a pénzügyi fióktelep gazdasági önállósággal nem rendelkezik, tevékenységéért önállóan nem felel.

5. Bírói gyakorlat
Ahogy azt a fentiekben jeleztük, nincs publikált döntés, amely a pénzügyi fióktelep jogképességét vizsgálta volna, és ilyen ítélet az anonimizált határozatok között sem található. A közelmúltban Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla is vizsgálta a pénzügyi fióktelep jogképességének a kérdését. Tekintettel arra, hogy a kérdést a bíróságok végzéssel döntötték el, ezért a határozat a Bírósági Határozatok Gyűjteményében nem érhető el.
A bíróságok osztották az itt kifejtett álláspontot, amely szerint a pénzügyi fióktelep nem jogképes. A határozatok az általános fióktelep jogképességét abból vezetik le, hogy a fióktelep a saját cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, a saját cégneve alatt vagyont, ingatlan tulajdont szerezhet, szerződést köthet, a hatóságok előtti eljárásban az eljárás alanya lehet (Ftv. 3. § (1) bekezdés, 4. § (2) bekezdés, 10. § (2) bekezdés, 13. § és 17. § (1) bekezdés). Ugyancsak a fióktelep jogalanyiságát támasztja alá a végzés szerint az, hogy a fióktelep a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozik, és a 35. § (4) bekezdése előírja, hogy elkülönítetten, jegyzett tőkeként kell kimutatni azt a vagyont, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez tartósan és ilyen címen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott.
A Fővárosi Ítélőtábla a pénzügyi fióktelep jogképességének hiányát abból vezette le, hogy az Ftv. 24. § (3) bekezdése alapján, amely szerint a pénzügyi fióktelep az alapítója nevében, képviseletében jár el, a pénzügyi fióktelep a külföldi vállalkozás részre, a külföldi vállalkozás üzleti tevékenységének helyszíne, amely a külföldi vállalkozástól elkülönült jogalanyisággal és perképességgel nem rendelkezik.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a pénzügyi fióktelep jogképességének hiányát abból vezette le, hogy a Ftv. alapján a pénzügyi fióktelep az alapító szervezeti egysége, a Ptk. 30. § (1) bekezdése alapján azonban a jogi személy szervezeti egysége nem jogi személy, annak vezetője – a Ptk. 30. § (2) bekezdése alapján – csupán a jogi személy képviseletére jogosult. A végzés ugyanakkor összemosni a látszik a jogi személyiség és a jogalanyiság kérdését. Az a tény önmagában, hogy a pénzügyi fióktelep nem jogi személy, nem jelenti azt, hogy jogszabály rendelkezése alapján jogképességgel se rendelkezhetne. Megjegyezzük, hogy ezen értelmezés – szemben az egységes és álláspontunk szerint is helyes bírósági gyakorlattal – az általános fióktelep jogképességének kizárásához is vezetne, hiszen az általános fióktelep is csupán jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység.

6. Összegzés
Azok a szabályok, amelyekből a bírói gyakorlat a fióktelep jogképességét levezette, a pénzügyi fióktelep esetén nem léteznek. Álláspontunk szerint ezért a pénzügyi fióktelep nem rendelkezik jogképességgel: (a) nem létezik olyan jogszabály, amely a pénzügyi fióktelep jogképességét kimondaná; (b) az Ftv. 24. §-a a pénzügyi fióktelep jogállását a fióktelepre vonatkozó általános szabályoktól eltérően határozza meg, e szerint a pénzügyi fióktelep a külföldi vállalkozás törvényes képviselője; és (c) a fióktelep jogképességének alapjául szolgáló gazdasági önállóság pénzügyi fióktelep esetén hiányzik. Találó a Fővárosi Ítélőtábla azon megfogalmazása, amely szerint a pénzügyi fióktelep nem más, mint a külföldi vállalkozás üzleti tevékenységének helyszíne.
Szükséges lenne, hogy az Ftv. egyébként is időszerű felülvizsgálata során a jogalkotó kifejezetten rendelkezzen a fióktelep és a pénzügyi fióktelep jogképességéről.

Gárdos Péter, Ph.D
ügyvéd (Budapest)