Szerző: Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2004/4. 3-17. o.
A zálogjog létesítése módosítja az elzálogosított követelés kötelezettjének a teljesítés módjára vonatkozó kötelezettségeit, mégpedig annak ellenére, hogy ez a személy a zálogszerződésben nem fél. Ráadásul e szabályok megfogalmazásából úgy tűnik, hogy e változások beállnak önmagában a zálogszerződés megkötésével, függetlenül attól, hogy a zálogjog létrejöttéről ő tudomást szerzett-e. A követelés elzálogosításához sok tekintetben hasonló ügylet az engedményezés, ezért úgy gondolom, hogy a követelés elzálogosítását az engedményezéssel összhangban kell szabályozni. Az engedményezés esetén alapvető szabály, hogy a kötelezett, addig, amíg az engedményezésről értesítést nem kapott, az eredeti jogosultnak illetve az ő rendelkezése szerint jogosult teljesíteni. Úgy gondolom, hogy jogalkotási hiba, hogy a fenti zálogjogi szabály nem csupán arra a kötelezettre vonatkozik, aki értesítést kapott a követelés elzálogosításáról. A másik alapelv az engedményezés területéről, amit nyilvánvalóan nem lehet figyelmen kívül hagyni a követelés elzálogosítása esetén sem, hogy az engedményezés nem teheti súlyosabbá a kötelezett helyzetét. Az elzálogosított követelés teljesítésére vonatkozó szabályok tartalma bizonytalan, és nehezen hozható összhangba e követelménnyel. Úgy gondolom például, hogy a két jogosultnak a részükre való együttes teljesítésből adódó esetleges többletköltségeket viselnie kell, és a kötelezett mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a teljesítés pontos módja és a költségek viselésének kérdése nincs rendezve.
A Ptk. a jogon és követelésen alapítható zálogjogot a zálogjog egy önálló fajtájaként szabályozza. Ez a megoldás olyan megfontoláson alapul, hogy a jelzálogjog és a kézizálogjog közötti különbség lényege, hogy a zálogtárgy kinek a birtokában van; ezért olyan zálogtárgyak esetében, amelyeknél a birtoklás fogalmilag kizárt, sem kézi-, sem pedig jelzálogjogról nem lehet beszélni. Kétségtelen, hogy a jogon és követelésen fennálló zálogjog számos tekintetben speciális szabályozást igényel; az sem vitatható, hogy a szigorúan vett birtokláson alapuló kézizálogjog alkalmazása immateriális jószágok esetén kizárható. Úgy gondolom azonban, hogy mindebből nem feltétlenül következik, hogy az immateriális javakon alapítható zálogjog esetében nem lenne lehetséges és célszerű mind a jelzálogjog, mind pedig a kézizálogjog lehetőségének megteremtése.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
