Akadálymentességi követelmények a pénzügyi szektorban 1. rész - Kihirdették az Akadálymentességi törvényt

Szerző: dr. Tihanyi Zita, dr. Biró Zsófia

Megjelent a Magyar Közlönyben a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény. Az Akadálymentességi törvény a jövőben komoly feladatot adhat a fogyatékkal élőkkel kapcsolatba kerülő szolgáltatóknak, így többek között a bankoknak, biztosítóknak, befektetési vállalkozásoknak.

Cikksorozatunk első részében bemutatjuk, milyen út vezetett a törvény elfogadásához és ismertetjük, hogy mely szolgáltatókra terjed ki az Akadálymentességi törvény hatálya.

Előzmények

A pénzügyi szolgáltatások akadálymentesítésének szándéka nem újdonság a magyar szabályozásban. 2016-tól már létezett jogszabály a fogyatékos személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről, de annak hatálya csak a hitelintézetek meghatározott szolgáltatásaira terjedt ki. A 22/2016. számú NGM rendelet alapján a hitelintézeteknek stratégiát és szabályzatot kell készíteniük a fogyatékos személyek pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférése elősegítése céljából. A hitelintézeteknek az akadálymentesítés keretében nyilvánosságra kell hozniuk a fogyatékkal élő ügyfeleik számára akadálymentesen elérhető szolgáltatások, termékek, fiókok körét és az ügyintézőik számára megfelelő oktatást kell tartaniuk. A rendelet néhány konkrétum mellett egy sor általános követelményt fogalmazott meg, így a hitelintézetek rendkívül széles keretek között dönthettek arról, hogy mennyiben akadálymentesítik a termékeiket és a fiókjaikat.

Az MNB felügyeleti tevékenysége során észlelte, hogy több hitelintézet nem teljesítette maradéktalanul a fenti előírásokat, így 2017 elején kibocsátott egy új, a fogyatékos ügyfelekkel kapcsolatos bánásmódról szóló ajánlást (mely megszigorította a korábbi, e témában kiadott ajánlást), és az NGM rendeletnél jóval részletesebb elvárásokat határozott meg. Az Ajánlás címzettjei közé már egy szélesebb kör, az MNB által felügyelt pénzügyi szervezetek - így nem csak bankok, hanem pl.: biztosítók, befektetési szolgáltatók is - tartoznak. A jelenleg is hatályos Ajánlás a fogyatékos ügyfelek önálló ügyintézését a fizikai környezetre, szerződéskötési folyamatokra, online és technológiai szolgáltatásokra, valamint a pénzügyi szervezet belső működésére vonatkozó szabályokkal próbálja elősegíteni. Az MNB nemcsak teljesítendő elvárásokat fogalmaz meg az Ajánlásban (pl. segítő kutya beengedése, megfelelő tájékoztatás), hanem javaslatokat is tesz bizonyos jó gyakorlatok leírásával (pl. mozgáskorlátozottak számára parkolóhelyek létesítése a bankfiókok közelében).

Ezt követően került kihirdetésre az új Akadálymentességi törvény, amely egy EU norma, a 2019/882 EU irányelv rendelkezéseit implementálja a magyar jogba.

A Törvény hatálya

A Törvény – bár már 2022. július végén kihirdették - csak 2025. június 28-án lép hatályba, viszont a termékek és szolgáltatások széles körét érinti.

Termékek

Az akadálymentesítési követelményeket az alábbi termékek fogyasztói célú gyártására és forgalmazására kell alkalmazni:

  • számítógépek, operációs rendszerek,
  • önkiszolgáló terminálok – ideértve a bankautomatákat, valamint az interaktív önkiszolgáló információs terminálokat is,
  • távközlési szolgáltatásokhoz, valamint a médiaszolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító berendezések és
  • e-könyv olvasók.

Szolgáltatások

A Törvény hatálya számos szolgáltatásra kiterjed, így nem csak a pénzügyi szolgáltatásokra, hanem jóval szélesebb szolgáltatási spektrumra fókuszál. Az alábbi, fogyasztóknak szóló szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplőknek meg kell felelniük a Törvényben meghatározott előírásoknak:

  • az elektronikus hírközlési szolgáltatások,
  • az audiovizuális médiaszolgáltatások,
  • a légi, autóbuszos, a vasúti és a vízi személyszállítási szolgáltatások,
  • az elektronikus könyvek és dedikált szoftverek, valamint
  • a lakossági banki szolgáltatások és
  • az e-kereskedelmi szolgáltatások.

Lakossági banki szolgáltatásnak minősül a Törvény alapján a hitelnyújtás és számlavezetés, de a befektetési tanácsadás, portfoliókezelés, letétkezelés, valutakereskedelem és az elektronikus pénz kibocsátása is.

A Törvény nem vonatkozik a mikrovállalkozásokra, vagyis az olyan 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozásokra, amelyek éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Cikkek

Cikkek