Az ingó jelzálogjog és a vagyont terhelő zálogjog a Ptk.-módosítás után

Gazdaság és Jog, 2001/10. 13-18. o.

2.         A második zálogjogi novella

A második zálogjogi novellának az ingó jelzálogra vonatkozó szabályai alapján a következő kiinduló megállapításokat tehetjük:

1. A második novella megőrizte azt a jelentős fejleményt, hogy a felek szabadon határozzák meg, hogy a zálogjog tárgyaként kiszemelt ingó dolgon jelzálogjogot vagy kézizálogjogot alapítanak-e (miközben ez a választási lehetőség az ingatlanok esetében, nem véletlenül, megszűnt).
2. A második novellában szerepel néhány olyan új szabály, amely rámutat az ingó jelzálogjognak az ingatlan jelzálogjoggal szembeni lényeges eltéréseire, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az ingó jelzálogjog sajátosságai egyértelműen kirajzolódjanak.
3. A második novella az ingóságok körében a vagyont terhelő zálogjogon kívül is lehetővé tette zálogjog alapítását változó egyedekből álló dologösszességen, a vagyont terhelő zálogjognak pedig egy specifikus jelentést adott.

A következőkben e szabályok részletesebb vizsgálatával azt tekintjük át, hogy az ingó jelzálog sajátosságainak kifejezésre juttatásában milyen előrelépést hozott a második zálogjogi novella.

Első oldal

Előző oldal

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Következő oldal

Utolsó oldal