Az MNB friss határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlására vonatkozó felhívás nyilvános ajánlattételnek minősülhet

Az érintett tőzsdei kibocsátó részvények „zártkörű” kibocsátásával történő alaptőke-emelésről döntött. Az alaptőke-emelésről szóló rendkívüli tájékoztatásban a kibocsátó tájékoztatta a befektetőket a tőkeemelés mértékéről, a kibocsátási árfolyamról, az érintett részvények darabszámáról, valamint arról, hogy a kibocsátó részvényeseit jegyzési elsőbbségi jog illeti meg, egyúttal felhívta a részvényeseket a jegyzési elsőbbségi joguk gyakorlására, a jegyzés feltételeivel, módjával, határidejével együtt.

A kibocsátó a Prospektus Rendelet (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete) szerinti tájékoztatót nem tett közzé.

Az MNB a fentieket - azaz az alaptőke-emelésről szóló tájékoztatást és a részvényesek felhívását a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlására - úgy értékelte, hogy az nyilvános ajánlattételnek, és így a kibocsátás nyilvános forgalomba hozatalnak minősül. Mivel a Prospektus Rendelet nem biztosított erre az esetre kivételt a tájékoztató közzétételi kötelezettség alól, a kibocsátónak a Prospektus Rendelet szerinti tájékoztatót is közzé kellett volna tennie. A jogsértés miatt az MNB felfüggesztette a nyilvános forgalomba hozatalt, és 5 millió forint bírságot szabott ki a kibocsátóra.

A határozat kiemeli, hogy a Prospektus Rendelet „a nyilvános ajánlattétel tőkepiaci fogalmát rendkívül tágan és az esetlegesen vonatkozó további társasági jogi rendelkezésektől függetlenül határozza meg”. A Prospektus Rendelet szerint ugyanis értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek minősül a személyeknek szóló közlés bármilyen formában és bármilyen eszközzel, amely elegendő információt ad az ajánlattétel feltételeiről és a felajánlott értékpapírokról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapírok megvásárlására vagy jegyzésére vonatkozó döntés meghozatalát. Azaz, már két személynek szóló felhívás is kimerítheti a nyilvános ajánlattétel fogalmát. Ha a tőkepiaci törvény vagy a Prospektus Rendelet másként nem rendelkezik, a forgalomba hozatal feltétele, hogy a kibocsátó - az MNB, mint felügyeleti hatóság által jóváhagyott -, a Prospektus Rendelet szerinti tájékoztatót tegyen közzé [Tpt. 21. §, Prospektus Rendelet 3. cikk (1) bekezdés].

A Prospektus Rendelet taxatív módon határozza meg azokat az eseteket, amikor nincs szükség tájékoztatóra [1. cikk (4) bekezdés]. A felsorolásban nem szerepel a jegyzési elsőbbségi jog biztosítása céljából történő ajánlattétel. Az MNB szerint ezért„a kibocsátó pusztán a jegyzési elsőbbségi jog biztosítására tekintettel nem mentesül automatikusan a (minimum) tájékoztató készítési kötelezettség alól. […] Amennyiben tehát a jegyzési elsőbbségi jog biztosítása céljából történő ajánlattétel nem feleltethető meg valamely Prospektus Rendelet szerinti mentesülési esetkörnek (például a minősített befektetőkön kívül tagállamonként százötvennél kevesebb természetes vagy jogi személy részére történő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel), úgy a főszabály értelmében a kibocsátót ilyen esetben is (minimum) tájékoztató készítési kötelezettség terheli.”

A jelen esetben az MNB tehát úgy értékelte, hogy a tervezett „zártkörű” - azaz előzetes szándéknyilatkozatot benyújtó részvényesek számára megvalósuló - alaptőke-emelés ellenére a kibocsátás nyilvános ajánlattételnek minősült az elsőbbségi részvényesek számára szóló felhívás miatt, mivel a közlemény elegendő információt nyújtott a jegyzési elsőbbségi joggal rendelkező részvényesek számára ahhoz, hogy döntsenek az értékpapírok jegyzésről.

Az MNB fenti jogértelmezése összhangban van az ESMA (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) jogértelmezésével is. Az ESMA még 2019-ben egy hasonló kérdés kapcsán úgy foglalt állást, hogy egy letétkezelő közleménye, amely egy másik tagállamban zajló nyilvános részvénykibocsátással kapcsolatban tájékoztatja ügyfeleit az elővásárlási jogukról, nyilvános ajánlattételnek minősül, ha az lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy döntsenek a jegyzésről azáltal, hogy ismerteti számukra az ajánlat feltételeit és a részvényeket, valamint a letétkezelő az ajánlattevő vagy a kibocsátó nevében jár el, amikor ilyen közleményt ad ki. [ESMA/2019/ESMA31-62-1258, 4.3 Rights issue: communication by a custodian to its clients in a member state about pre-emption rights in relation to a public offer of new shares taking place in another EEA member state]

A szabályozás logikája szerint tehát ma a Prospektus Rendelet alapján kell eldönteni, hogy egy részvénykibocsátás nyilvános forgalomba hozatalnak minősül-e. Mivel a Prospektus Rendelet tágan értelmezi a nyilvános ajánlattétel fogalmát, indokolt fokozott figyelemmel eljárni, akkor is, ha a kibocsátó alapszabálya a részvényesek számára jegyzési elsőbbséget biztosít.

Az MNB határozata (H-JÉ-III-B-36/2022.) itt érhető el.