Az önálló zálogjogról kodifikációs szempontból

Szerző: Dr. Csizmazia Norbert - Dr. Gárdos István

letöltés

Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/3. 32-41. o.

A feltétlenül szükséges tartalmi elemek

Úgy gondoljuk, hogy nincs olyan jogalkotói érdek, amely szükségessé tenné azt, hogy a zálogjog megalapításához a zálogszerződés és a jelzálogjog bejegyzése a zálogjogosult személyén és a követelés összegén vagy a kielégítési jog mértékén felül más adatot is tartalmazzon. A feleknek természetesen szabadságukban áll a törvény által előírt kötelező elemeken felül a követelést több elem megjelölésével határozni meg. A választáskor azt kell mérlegelniük, hogy az adott körülmények között mi a fontosabb: a követelés specifikus meghatározása vagy pedig az ebből a későbbiek során esetleg adódó problémák elkerülése.

Zálogjogfajták a járulékosság szerint

A jelzett jogértelmezési bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében célszerű lenne, ha az új Ptk. egyértelműen kimondaná, hogy a zálogjog alapítható egy vagy több, fennálló vagy jövőbeni, feltétlen vagy feltételes, egyedileg vagy körülírással (pl. a jogviszonyra utalással) meghatározott pénzkövetelés biztosítására. A körülírással való meghatározás lehetőséget adna arra, hogy a zálogjog, egy meghatározott összeg erejéig, akár a zálogjogosult és a zálogkötelezett között bármely jogviszonyból fakadó minden követelés biztosítékául is szolgáljon. Az így meghatározott zálogjog továbbra is járulékos lenne abban az értelemben, hogy a körülírással meghatározott körbe tartozó követelés hiányában a zálogjog kielégítési jogot nem nyújtana (ez nem szerződéses szabályból következne, hanem a törvénynek a zálogjog tartalmát eltérést nem engedő módon meghatározó dologi jogi rendelkezéséből), és a zálogjogot nem is lehetne önmagában átruházni. Ugyanakkor, a keretbiztosítéki zálogjog és az önálló zálogjog hatályos szabályaival megegyezően, az a körülmény, hogy egy adott pillanatban nem áll fenn biztosított követelés, nem feltétlenül jelentené a zálogjog automatikus megszűnését, ezáltal lehetővé teszi annak kiterjedését a biztosított követelés szerződéses meghatározásának megfelelő új követelésekre. Egy ilyen szabályozás megoldaná a követelések változásából adódó problémák egy jelentős részét, anélkül azonban, hogy teret engednénk a fiduciárius jogi helyzetek kialakulásának.

Ezzel összefüggésben felül kellene vizsgálni a keretbiztosítéki zálogjog mint önálló, kivételesnek tűnő zálogjog-fajta szükségességét és szabályozását. Feltehetőleg szükséges lenne néhány speciális szabályt megfogalmazni arra az esetre, ha a biztosított követelés körülírással van meghatározva, de ettől még nem feltétlenül alkot egy önálló külön szabályozott zálogjog-fajtát. Már az Mtj. miniszteri indokolása is hangsúlyozta, hogy „a biztosítéki zálogjognak az a típusa nyert nagy jelentőséget, amely a bizonyos jogviszonyból származó követelést, összegszerű megállapítás nélkül bizonyos legmagasabb összeg erejéig biztosítja”, és azt is hozzátette, hogy a biztosítéki zálogjog alapesete „alig lesz gyakorlati”. A keretbiztosítéki zálogjog által biztosított rugalmasság kell legyen a főszabály; az üzleti életben annyira tipikus a követelések fluktuálása, hogy ezt kellene alapesetnek tekinteni. Ezáltal elkerülhetőek a nehezen megválaszolható minősítési és elhatárolási kérdések, csökkennek a zálogjog alkalmazásával kapcsolatos jogi kockázatok, könnyebbé válik a zálogjog megalapítása, és rugalmasabban tud igazodni a változó körülményekhez.

Cikkek

Cikkek