Szerző: Dr. Csizmazia Norbert - Dr. Gárdos István
Polgári Jogi Kodifikáció, 2007/3. 32-41. o.
Bodzási szerint az önálló zálogjog sajátossága a járulékos zálogjoggal szemben, hogy a zálogkötelezettet csupán tűrési kötelezettség terheli. Ezért úgy gondolja, hogy „a Javaslat némi bizonytalanságot sugall”, amikor a járulékos zálogkötelezett kötelezettségét non-facere tűrési kötelezettségként állapítja meg; „Ez alapján a járulékos és az önálló zálogjog között nem lenne semmilyen különbség.”, és azt javasolja, hogy az új Ptk.-ban fenn kell tartani „a zálogtárgyra korlátozott felelősség elvét, mert ez egy fontos előny a kötelezett számára”. Úgy gondoljuk, ez az álláspont, mind a Javaslat, mind pedig az önálló zálogjog tekintetében, hibás. A Javaslat teljesen egyértelműen állást foglal amellett, hogy a zálogkötelezettet e minőségében alapvetően tűrési kötelezettség terheli. Ez nem zálogjogi sajátosság és különösen nem az önálló zálogjog különlegessége, hanem a dologi jogok kötelezettjeire általában igaz megállapítás.
Dologi jogból egyoldalú jogosultság fakad, mindenki más köteles tűrni e jogok gyakorlását, és tartózkodni e joggyakorlás akadályozásától. A zálogkötelezett csupán a „mindenki más” egyike, különleges státusza csupán abból fakad, hogy ő a zálogtárgy tulajdonosa, ezért elsődlegesen az ő tulajdonjogát terheli a zálogjog. A teher természete tekintetében azonban nincs különbség a zálogkötelezett és a zálogtárggyal kapcsolatban valamilyen egyéb dologi joggal vagy egyéb érdekeltséggel rendelkező személyek között. Ugyanígy, ebben nincs különbség a járulékos zálogjog és az önálló zálogjog kötelezettje között sem. Nem csak az önálló zálogjog, hanem a járulékos zálogjog szempontjából is igaz Nizsalovszkynak az a megállapítása, hogy a zálogkötelezettnek, ebben a minőségében, nem kötelezettsége a teljesítés, csupán egy lehetőség a zálogjogosultat megillető kielégítési jog elhárítására. Teljesen világosan megmutatkozik ez abban az esetben, ha a személyes adós és a dologi adós személye külön válik, de lényegében ugyanez a helyzet akkor is, amikor e két kötelezettség ugyanazt a személyt terheli. Természetesen a zálogkötelezett nem véletlenül válik zálogkötelezetté, általában őt személyes kötelem (adósság) is terheli a zálogjogosulttal (e minőségében: hitelezővel) szemben; e személyes kötelem általában az önálló zálogjog esetében is létezik, hiszen, mint ezt Bodzási is hangsúlyozza, az önálló zálogjogot is jellemzően biztosítékul alkalmazzák. A dare természetű kötelem azonban nem a zálogjogból fakad, és nem is képezi a zálogjog tartalmát. Az önálló zálogjog és a járulékos zálogjog között e tekintetben a különbség csupán a biztosított követelés és a zálogjog közötti kapcsolatban van. Járulékos zálogjog esetén biztosított követelés hiányában a zálogjogból nem fakad kielégítési jog, az önálló zálogjog esetén viszont a biztosított követelés hiánya a zálogjog dologi jogi tartalmát elvileg nem érinti.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
