EU irányelvtervezet a mesterséges intelligencia által okozott károkért való felelősségről (AILD)

A 21. században a mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet tölt be a hétköznapokban. A technológia számos területen megkönnyíti az életünket, például az orvostudományban, a számítástechnikában vagy a közlekedésben; ugyanakkor a technika rohamos fejlődése megannyi veszélyt is hordoz magában, így idővel elkerülhetetlenné vált a mesterséges intelligenciára vonatkozó részletes szabályok megalkotása. A pénzügyi piacokon is temérdek felhasználási módja van a mesterséges intelligenciának. Megemlíthető például a technológia szerepe a hitelfelvételi kérelmek elbírálása során, ahol az MI jellemzően nem csak a kockázati besorolást végzi el, hanem képes arra is, hogy személyre szabott ajánlatokat adjon az ügyfelek részére. A gyanús bankkártya aktivitásokra elsősorban szintén az MI hívja fel a banki alkalmazottak és az ügyfelek figyelmét. Végül nem meglepő talán az sem, hogy a tőzsdei kereskedelemben is egyre inkább kiemelt szerepet élveznek azok az MI-rendszerek, amelyek az emberi adatfeldolgozási idő töredéke alatt képesek megjósolni az értékpapírok értékének a változásait. Háromrészes cikksorozatunk második részében az Európai Uniónak az e tárgykört érintő jogalkotási folyamatait mutatjuk be.

Viszonylag friss jogalkotási aktusnak tekinthető az Európai Bizottság által 2022. szeptember 28. napján közzétett irányelvtervezet, amely a mesterséges intelligencia (MI) által a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre állapít meg szabályokat. Amennyiben a későbbiekben az irányelv elfogadásra kerül, úgy a tagállamoknak annak rendelkezéseit be kell építeniük a hazai jogrendszerükbe.

Az irányelv nem pusztán a – jelenleg szintén tervezet-állapotban lévő – Mesterséges Intelligencia Kódex fogalomrendszerét használja, hanem ahogyan az a továbbiakban bemutatásra kerül, tulajdonképpen az abban megfogalmazott kötelezettségek megsértéséhez kapcsolódó igényérvényesítés szabályait tartalmazza.

Az irányelv hatálya

Az irányelv szerint kártérítési igény érvényesíthető azokért a károkért, amelyek közvetlenül az MI rendszerek kimeneteiből (tartalom, előrejelzések, ajánlások vagy döntések) származnak, továbbá azokért a károkért, amelyek abból fakadnak, hogy a meghibásodott MI nem alkotta meg a kívánt kimeneteket.

Kártérítési igényt elsősorban azon személyek érvényesíthetnek a mesterséges intelligencia rendszer szolgáltatójával vagy felhasználójával szemben, akik az előző bekezdés szerinti esetekben kárt szenvedtek el. Kivételes esetben az igényérvényesítés megilletheti a jogutódokat és azokat a személyeket, akikre ezen jog jogszabály vagy szerződés szerint átszállt, valamint az ő érdekükben eljáró érdekképviseleti szerveket is.

A Kódex szerint az MI rendszer szolgáltatója az a személy vagy szerv, aki vagy amely a rendszert fejleszti vagy fejlesztette, hogy azt a saját neve vagy védjegye alatt forgalomba hozza vagy üzembe helyezze.

Felhasználónak pedig az a személy vagy szerv minősül, aki vagy amely a felügyelete alá tartozó MI-rendszert használja, kivéve, ha a rendszert személyes, nem szakmai jellegű tevékenysége során használja.

Új elemként jelenik meg az irányelvben a „potencionális felperes” kifejezés, amely azon személyek körét foglalja magába, akik még nem nyújtottak be kártérítési igényt, de fontolóra vették annak a lehetőségét.

A kárral összefüggő bizonyítékok megismerhetősége

Az irányelv előírja a tagállamoknak, hogy biztosítsák a nemzeti bíróságok számára annak a lehetőségét, hogy a kárt feltételezhetően okozó nagy kockázatú MI rendszerrel összefüggésben rendelkezzenek elegendő felhatalmazással a kapcsolódó bizonyítékok felfedésének kikényszeríthetőségére. A bizonyítékok megismerhetőségéhez szükséges, hogy a potencionális felperes a már rendelkezésére álló tényekkel és bizonyítékokkal alátámassza ennek a nélkülözhetetlenségét. Az említett bizonyítékokat másodlagos jelleggel az MI szolgáltatójától vagy felhasználójától akkor is lehet kérni, ha azok nem alperesi minőségükben vannak jelen az eljárásban, amennyiben az alperessel szemben az ilyen irányú törekvések hasztalannak bizonyultak.

Fontos, hogy az irányelv ebben e körben csak az igényérvényesítéshez elengedhetetlen adatok vonatkozásában teszi lehetővé az MI rendszerek megismerhetőségét, tekintve, hogy azok egyes elemei jellemzően olyan üzleti titoknak minősülnek, amelynek titokban tartásához a fenti személyeknek vagyoni érdeke fűződik.

Abban az esetben, ha az alperes nem képes vagy nem akarja a bizonyítékokat a bíróság rendelkezésére bocsátani, úgy vélelmezni kell, hogy a kárral összefüggésben nem tett eleget a gondossági kötelezettségeinek. Ez a vélelem a későbbiekben megdönthető.

Megdönthető vélelem az okozatiság mellett

Szintén megdönthető vélelem keletkezik a nagy kockázatú MI rendszer hibájának és a szolgáltató vétkességének okozati összefüggésével kapcsolatban akkor, amikor a fentiek szerint beállt a gondossági kötelezettség elmulasztásának a vélelme és az igényérvényesítés során a felperes előadja, hogy a szolgáltató nem tett eleget a Mesterséges Intelligencia Kódexbe foglalt bizonyos kötelezettségeinek. Ez tulajdonképpen a képzési, jóváhagyási és tesztelési, átláthatósági, korrekciós, pontossági, megbízhatósági és kiberbiztonsági kötelezettségek elmulasztását jelenti. Továbbá ideértendő az az eset is, amikor a nagy kockázatú MI rendszereket oly módon tervezték és/vagy fejlesztették, hogy azok hatékony, ember általi felügyeletére nincsen lehetőség.

Az irányelv külön rendelkezik a felhasználókkal szembeni követelésekről is. Ekkor a felperes pusztán arra hivatkozhat, hogy nem teljesültek a Kódexben előírt ellenőrzési vagy bemeneti adatok relevanciájáról szóló kötelezettségek.

Nem áll be a vélelem abban az esetben, ha az alperes bizonyítja, hogy a felperes számára elegendő hozzáférhető bizonyíték és szakértelem áll rendelkezésre az okozati összefüggés bizonyítására.

A többi, nem nagy kockázatú MI rendszer vonatkozásában csupán akkor kell vélelmezni az összefüggést, ha a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy a felperes számára túlságosan nehéz lenne az okozatiság bizonyítása.

Ha az alperes az MI-t személyes vagy nem szakmai felhasználás céljából alkalmazta, az okozati összefüggés csak abban az esetben vélelmezhető, ha lényeges befolyással volt az MI rendszer működésének a feltételeire vagy a működési feltételek meghatározására köteles lett volna, de ezen kötelességét elmulasztotta.