Szerző: Dr. Füredi Katalin - Dr. Gárdos István
Gazdaság és Jog, 1999/7-8. 24-32. o.
Javaslat: (1) A közjegyzői nyilvántartásban fel kell tüntetni a zálogjogosultat, a zálogkötelezettet, a zálogtárgyat, vagyont terhelő zálogjog, jövőbeni zálogjog és átalakított zálogjog esetén a zálogjognak ezt a jellegét, valamint a követelés összegét (a járulékok és költségek nélkül).
(2) Ingó jelzálogjog létesítésekor a zálogtárgyat azonosításra alkalmas módon kell meghatározni. Ha a zálogjog tárgyául több dolog szolgál, akkor azok meghatározhatóak egyenként vagy általános körülírással, de úgy, hogy ez utóbbi is meg kell, hogy feleljen az egyedi azonosíthatóság követelményének.
Indokolás: (1) A hatályos Ptk. 260.§-ának (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a közjegyzői nyilvántartásnak mit kell tartalmaznia a biztosított követeléssel kapcsolatban. Azóta a nyilvántartás létrejött, ezért ma már nincs akadálya annak, hogy annak legalapvetőbb tartalmi elemeit teljeskörűen meghatározzuk. Ez annál inkább is indokolt, mert a hatályos Ptk. 260.§-ának (2) bekezdésében írtakkal ellenkezően a közjegyzői nyilvántartás részletes szabályait nem törvény, hanem kormányrendelet tartalmazza.
A hatályos Ptk-tól eltérőn javasoljuk elhagyni azt a követelményt, hogy a nyilvántartásnak a követelés járulékait és a költségeket is tartalmaznia kell. Ez egyrészt ellentmond a Ptk. 251.§-ában írt, annak az alapvető szabálynak, hogy a zálogjog automatikusan, külön rendelkezés nélkül kiterjed a követelés járulékaira, másrészt a gyakorlatban nehezen megvalósítható, célszerűtlen és felesleges ezek feltüntetése (a kamatok gyakran a piaci körülmények alakulásához igazodóan változóak, a zálogjog érvényesítésének költségei pedig előre nem határozhatóak meg).
(2) A hatályos Ptk. nem, csak a Kormányrendelet tartalmazza azt a követelményt, hogy a zálogtárgyat azonosításra alkalmas módon kell meghatározni. Ez azonban az ingó jelzálogjog sajátosságából fakadó olyan lényeges szabály, amelynek való meg nem felelés azt eredményezi, hogy a zálogszerződés semmis és a zálogjog nem jön létre, ezért ennek a szabálynak a törvényben van a helye. Szintén fontos annak a kimondása, hogy ha egy zálogjog több dolgot terhel (amelyre a lehetőséget a hatályos Ptk. 255.§-a biztosítja), akkor a zálogtárgyak nem csak egyedi felsorolással, hanem általános körülírással is meghatározhatóak. E tekintetben ma nem egyértelmű a helyzet, mert a 254.§-ból úgy tűnik, mintha erre csak a vagyont terhelő zálogjog esetében lenne lehetőség. A zálogtárgyak általános jellegű meghatározása a vagyont terhelő zálogjognak tényleg lényeges eleme, azonban önmagában ez még nem teszi a zálogjogot vagyont terhelő zálogjoggá (lsd. a 6. pontot). A zálogtárgyak általános jellegű meghatározása nem csak a vagyont terhelő, hanem a statikus zálogjogok esetében is szükséges lehet.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
