Szerző: Dr. Füredi Katalin - Dr. Gárdos István
Gazdaság és Jog, 1999/7-8. 24-32. o.
Javaslat: (1) Azoknak az ingóságoknak az esetében, amelyek az ingatlanokhoz hasonlóan lajstromozva vannak, a jelzálogjog létrejöttéhez a jelzálogjognak e külön nyilvántartásba való bejegyzése szükséges - az erre a nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint. Ehhez, a Ptk. mellett szükséges a jelzálogjog bejegyzésére alkalmas nyilvántartásokról szóló jogszabályok módosítása is.
(2) A nem lajstromozott dolgokon alapított jelzálogjog bejegyzésére szolgáló közjegyzői nyilvántartás közhitelűségével kapcsolatos jelenlegi kettős szabályozást meg kell szüntetni, és úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelműen kiderüljön, hogy a közhitelűség nem a zálogjog fennállására, hanem csupán arra vonatkozik, hogy a zálogjog létesítésére vonatkozóan a törvényben előírt eljárást a felek lefolytatták.
Indokolás: Fontos, hogy a törvényi szabályozásból mindenki számára legyen egyértelmű, hogy az ingó jelzálogjog az ingóságok természetéből fakadóan az ingatlan jelzálogjoghoz képest általában csupán erősen korlátozott mértékben képes a hitelező számára biztosítékot nyújtani. A rendelkezésre álló jogi eszközök csupán korlátozottan képesek biztosítani mind azt, hogy a zálogjog tényleg létrejön, mind pedig azt, hogy a zálogjoggal folytatott gazdasági tevékenység, kereskedelem során a zálogjog fennmarad. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy - az ingatlanoktól és néhány speciális ingóságtól eltérően - az ingóságokról általában nincsen és nem is lehetséges teljeskörű, hiteles és biztonságos nyilvántartás. A nem lajstromozott dolgokon való jelzálogjog alapításakor a nyilvántartásba való bejegyzés során nincs mód megállapítani sem azt, hogy a zálogtárgy létezik, sem pedig azt, hogy a zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában van. Ha pedig a zálogtárgy nincs a kötelezett tulajdonában, a bejegyzés ellenére sem keletkezik zálogjog. (Elvileg ugyanez a helyzet az ingatlan jelzálogjog esetében is, gyakorlatilag azonban meghatározó jelentősége van annak, hogy az ingatlannyilvántartás szűk körre szorítja a jogviták lehetőségét, míg a közjegyzői nyilvántartás ilyen funkciót egyáltalán nem tölt be.) A zálogjogi nyilvántartás továbbá azt sem biztosítja, hogy abban megjelennek a zálogtárgyat érintő tulajdonosváltozások, így a későbbi szerzők számára sem tud megbízható információt szolgáltatni arról, hogy a dolgot terheli-e zálogjog.
A nem lajstromozott ingóságokon alapított jelzálogjog létrejöttével kapcsolatos bizonytalanságok a törvényben közvetlenül nem tükröztethetők, ezek egyértelműen következnek azonban abból, hogy a közjegyzői nyilvántartás nem vagyoni nyilvántartás, hanem csupán a zálogjogok nyilvántartása. Az ingóságokon alapítandó jelzálogjogot érintő számos módosítási javaslatunk külön címek alatt találhatók: zálogjog olyan dolgokon, amelyek felett a zálogkötelezett csak később szerez rendelkezési jogot (4. pont), tehermentes tulajdonszerzés (5. pont), vagyont terhelő zálogjog (6. pont).
(1) Kivételesen vannak olyan ingó dolgok, amelyek - az ingatlanokhoz hasonlóan - lajstromozva vannak, azaz az adott dologfajta minden egyede nyilvántartásba van véve. Jelenleg ilyenek pl. bizonyos hajók és repülők, a közeljövőben pedig várhatóan lajstrom kerül felállításra a gépjárművekről is. Ezek a nyilvántartások jelentősen növelik e dolgok forgalmának biztonságát, és lehetővé teszik, hogy az e dolgokon létesített zálogjogok biztosítéki értéke megközelítse az ingatlanokét. Ezért fontos, hogy ezek a zálogjogok - az ingatlan zálogjogokkal egyezően - e külön nyilvántartásokba való bejegyzéssel létesüljenek. Ehhez, a Ptk. mellett szükséges lehet e külön jogszabályok módosítására is. (A lajstromozott jogokkal kapcsolatban lásd a 2. pontot.)
A zálogjognak a közjegyzői nyilvántartás helyett meghatározott dolgokra (és jogokra) vonatkozó külön nyilvántartásba való bejegyzése természetesen hátrányos az érdekelt harmadik személyek számára annyiban, hogy nem csupán a közjegyzői és az ingatlan-nyilvántartást kell megvizsgálni, hanem e külön nyilvántartásokat is. Ezért ezt csak olyan nyilvántartásokkal kapcsolatban célszerű előírni, amelyek teljes körűen tartalmazzák az adott fajtába tartozó valamennyi dolgot illetve jogot, és ebből következően jelentősen nagyobb biztonságot jelentenek mind a hitelező, mind pedig általában a forgalom számára.
Még egy kérdést kell tisztázni: Lehet-e vagyont terhelő zálogjog tárgya olyan dolog (jog), amelyen zálogjogot csak a külön lajstromba való bejegyzéssel lehet alapítani? Ez a kérdés a hatályos jog alapján is felvetődött, az ingatlanokkal kapcsolatban. Elvileg kétféle válasz képzelhető el. Vagy a külön nyilvántartásba való bejegyzés kötelezettsége alól kivétel, ha a szóban forgó dolog vagyont terhelő zálogjog tárgya, vagy ezek a dolgok nem lehetnek vagyont terhelő zálogjog tárgyai. Mi ez utóbbit javasoljuk, mert így lehet biztosítani azt, hogy az ingatlan-nyilvántartás és a többi lajstrom valóban teljes körűen tartalmazza a bennük foglalt dolgokat terhelő zálogjogokat. Lehetséges, hogy később, ha a közjegyzői nyilvántartással és a vagyont terhelő zálogjoggal kapcsolatos tapasztalatok ezt indokolják, át lehet térni az előbbi megoldásra.
(2) A közjegyzői nyilvántartás közhitelűségével kapcsolatban jelenleg a Ptk. és a zálogjogi nyilvántartásról szóló kormányrendelet („Kormányrendelet”) is tartalmaz szabályokat, amelyek nincsenek egymással összhangban (a Kormányrendelet a Ptk-hoz képest bizonyos mértékig korlátozza a közhitelűséget). A zálogjogi nyilvántartás, korlátozottsága miatt, csupán figyelemfelhívásul szolgál arra, hogy az ott bejegyzett dolgokon esetleg zálogjog áll fenn. E nyilvántartás közhitelűségének törvényi deklarálása a jogalkalmazókban irreális várakozásokat ébreszt. A közjegyzői nyilvántartás egy olyan szolgáltatás, amelynek működéséhez a közhitelűség nem feltétlenül szükséges, ezért javasoljuk annak kimondását, hogy ez a közhitelűség pusztán a jelzálogjog bejegyzéséhez szükséges eljárás lefolytatására vonatkozik.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
