Szerző: Dr. Füredi Katalin - Dr. Gárdos István
Gazdaság és Jog, 1999/7-8. 24-32. o.
Javaslat: (1) A törvényben egyértelművé kell tenni, hogy (i) jövőbeni zálogjog csak jelzálogjog lehet, (ii) a zálogjog csak akkor jön létre, amikor a zálogkötelezett rendelkezési jogot szerez a zálogtárgy felett, és (iii) a rendelkezési jog megszerzésekor a zálogjog automatikusan létrejön.
(2) Az ilyen zálogjog által biztosított kielégítési elsőbbségre vonatkozóan a következő szabályt javasoljuk: A jövőben megszerzendő dolgon zálogjogot alapító zálogkötelezett és az ezt követő zálogkötelezettek által létesített jelzálogjogok között a kielégítési elsőbbség a zálogjog bejegyzésének időpontjához igazodik, a zálogkötelezettet megelőző tulajdonosok által - akár a zálogjog bejegyzését követően is - létesített zálogjogok azonban (egymás között szintén a keletkezésük sorrendjében) megelőzik a zálogkötelezett által létesített zálogjogot.
Indokolás: (1) A jövőbeni zálogjog hatályos szabályozásának fő problémája az, hogy a 253.§ (2) bekezdésének megfogalmazásából úgy tűnik, mintha a zálogjog már azt megelőzően létrejönne, hogy a zálogkötelezett megszerzi a dolog felett a rendelkezési jogot (ahogy ezt a Ptk. 112.§-a meghatározza). Ezt erősíti még a 254.§ rendelkezése is, amely csak a vagyont terhelő zálogjog körében mondja ki azt, hogy a zálogjog a jövőbeni dologra csak akkortól terjed ki, amikor a kötelezett a rendelkezési jogot megszerezte. Ezen felül a hatályos törvény nem ad választ arra a kérdésre sem, hogy mind a kétfajta zálogjog alapítható-e ily módon, valamint nem tisztázza egyértelműen a kielégítési elsőbbség kérdését sem. Ezért e témakörben a módosítás elsődleges célja a szabályozás egyértelműbbé tétele. Ennek érdekében javasoljuk azt, hogy a vagyont terhelő zálogjogra vonatkozó szabályok köréből át kell emelni a jövendő vagyontárgyra vonatkozó zálogjog szabályai köré azt a rendelkezést (amit idáig is sokan odaértettek), hogy a zálogjog csupán akkortól létezik, amikortól a kötelezett rendelkezési jogot szerzett a zálogtárgy felett. Jelzálogjog esetében lehetőség van arra, hogy a zálogjog keletkezésének valamennyi egyéb feltételét megteremtsék, azaz megkössék a zálogszerződést és a zálogjogot bejegyezzék a nyilvántartásba. Ezt követően, amikor a zálogkötelezett a rendelkezési jogot (gyakorlatilag legtöbbször tulajdonjogot) megszerzi, a jelzálogjog automatikusan, anélkül, hogy szükség lenne a felek részéről bármilyen további cselekedetre, létrejön. Ezt a Kormányrendeletben is megfelelően tükröztetni kell. Ez azonban természetesen csak a jelzálogjog esetében igaz, mert kézizálog nem jön létre mindaddig, amíg a zálogtárgyat a jogosult részére át nem adták.
(2) A jövőbeni zálogjog létrejöttének (azaz a rendelkezési jog megszerzésének) pontos időpontja bizonytalan lehet. Az ebből eredő problémát megoldja az a javasolt szabály, amely szerint a kielégítési elsőbbség főszabály szerint a zálogjog bejegyzésének időpontjához kötődik, azonban ezt megelőzik mindazok által létesített zálogjogok, akik a bejegyzett zálogkötelezettet megelőzően rendelkeztek a zálogtárgy felett rendelkezési joggal.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
