Kitekintés a mesterséges intelligencia hazai és a nemzetközi színtéren történő szabályozási tendenciáira

A 21. században a mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet tölt be a hétköznapokban. A technológia számos területen megkönnyíti az életünket, például az orvostudományban, a számítástechnikában vagy a közlekedésben; ugyanakkor a technika rohamos fejlődése megannyi veszélyt is hordoz magában, így idővel elkerülhetetlenné vált a mesterséges intelligenciára vonatkozó részletes szabályok megalkotása. A pénzügyi piacokon is temérdek felhasználási módja van a mesterséges intelligenciának. Megemlíthető például a technológia szerepe a hitelfelvételi kérelmek elbírálása során, ahol az MI jellemzően nem csak a kockázati besorolást végzi el, hanem képes arra is, hogy személyre szabott ajánlatokat adjon az ügyfelek részére. A gyanús bankkártya aktivitásokra elsősorban szintén az MI hívja fel a banki alkalmazottak és az ügyfelek figyelmét. Végül nem meglepő talán az sem, hogy a tőzsdei kereskedelemben is egyre inkább kiemelt szerepet élveznek azok az MI-rendszerek, amelyek az emberi adatfeldolgozási idő töredéke alatt képesek megjósolni az értékpapírok értékének a változásait. Háromrészes cikksorozatunk első és második részében az Európai Uniónak az e tárgykört érintő jogalkotási folyamatait mutattuk be, a jelenlegi, harmadik részben pedig kitérünk a magyar és számos további nemzetközi szervezet joggyakorlatára is.

A közelmúltban számos állam és szervezet is több alapelvet megfogalmazott a mesterséges intelligencia (MI) működésével és használatával kapcsolatban, ennek apropójából cikksorozatunk zárásaként összegyűjtöttük, hogy a világ számos pontján a témában milyen jelentős szabályok, ill. szabályozási célkitűzések születtek meg.

Európai Unió

Cikksorozatunk első két részében az Európai Unió MI tárgyú két nagy szabályozási csomagjával foglalkoztunk, a Mesterséges Intelligencia Kódex-szel és a mesterséges intelligencia felelősségéről szóló irányelvvel (AILD). Ezek a jogszabályok jelenleg még jogalkotási fázisban vannak, így a tervezeteket érdemes körültekintéssel kezelni, ugyanakkor a jövőbeni szabályozás irányvonalai már most megismerhetőek általuk.

Kijelenthető, hogy az Európai Unió fókuszában a mesterséges intelligenciával kapcsolatban – követve az uniós törekvéseket – az egyéni érdekek és alapjogok védelme áll. Az Unió kifejezetten előremutatóan egy olyan szabályozási keretrendszer megalkotását tűzte ki célul maga elé, amely az MI kockázatalapú megközelítésével egyenlő jogokat és kötelességeket biztosít a technológiával szemben és mellett a hatálya alatt élő személyeknek és tevékenykedő vállalatoknak egyaránt.

Amerikai Egyesült Államok

Az Egyesült Államok Kormánya idén októberben öt pontban fogalmazta meg azokat az elveket, amelyek követését és betartását helyes gyakorlatnak tekinti a mesterséges intelligencia alkalmazása során.

A dokumentum az „AI Bill of Rights” nevet viseli, amely elnevezés sokatmondóan az Amerikai Egyesült Államok alkotmányába foglalt alapjogok 1791-ben történő megszövegezésére és elfogadására utal. A keretrendszer hatálya alá azok az automatizált rendszerek tartoznak, amely képesek arra, hogy jelentősen befolyásolják az amerikai lakosság jogait, lehetőségeit (pl. lakhatás, oktatás, foglalkoztatás, hitelfelvétel), továbbá a kritikus erőforrásokhoz és szolgáltatásokhoz (pl. egészségügy, szociális biztonság, pénzügyi szolgáltatások) való hozzáférhetőségét.

Az öt alapelv a technológia biztonságossága és hatékonysága, az algoritmikus diszkrimináció lehetőségének a tilalma, az adatvédelem, a tájékoztatási kötelezettség az automatizált rendszerrel való érintkezésről, a váltás lehetőségének a biztosítása emberi kapcsolattartásra az automatizált rendszerről.

A dokumentum egyelőre csupán iránymutatásként szolgál az állami szerveknek és a magánvállalatoknak, jogi kötőerővel nem rendelkezik. A benne foglaltak alkalmazására akkor kerülhet sor, amikor kifejezett jogszabályi előírás nem rendelkezik másképp, ideértve az alkotmányos alapjogok védelmét. Az útmutatás kritikusai megjegyzik, hogy a kikényszeríthetőség hiányában kérdéses, hogy a nagyvállalatok mennyiben fogják betartani az abban foglaltakat. 

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

A 38 tagot számláló OECD, mint globális szervezet, olyan célkitűzéseket és elveket fogalmaz meg, amelyek elősegítik a tagállamok kormányait a gazdasági és szociális ügyeket érintő megfelelő döntéshozatalban. Magyarország 1996-ban csatlakozott a szervezethez.

Az OECD már 2019-ben számos ajánlást és elvet fogadott el a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. A fentebb ismertetettek mellett kiemelendő az MI rendszerek fejlesztőinek és működtetőinek számonkérhetősége a rendszer működése miatt. Ez az elvárás nem egyenlő a jogi felelősséggel, ugyanis annál sokkal általánosabb; arra történő felhívás, hogy az említett személyek vagy szervezetek tartozzanak felelősséggel az MI megfelelő és elvárt működéséért annak egész életciklusa alatt.

A kormányok számára előírás, hogy – a magánszektor utóbbi években elért eredményeit követve – állami és magánbefektetésekkel ösztönözzék az innovációt a megbízható mesterséges intelligencia kutatás-fejlesztésének a területén.

Végezetül a szervezet felismerte a technológia azon hatását is, hogy az MI már most, napjainkban is elkerülhetetlen szerepet játszik a munkaerőpiac megváltozásában, hiszen a bevezetése nyomán egyes munkahelyek megszűnnek, máshol pedig újabbak jönnek létre. A kormányoknak ezért aktív szerepet kell játszaniuk abban, hogy ez az átmenet a lehető leginkább zökkenőmentesen menjen végbe; olyan módon, hogy előtérbe helyezik az MI rendszerek használatának az emberekkel történő megismertetését, az arról való tanulást és a megfelelő készségek elsajátítását.

Annak érdekében, hogy az emberek meg tudják különböztetni, hogy a technológia az adott helyzetben számukra előnyökkel vagy hátrányokkal jár-e, az OECD részletes útmutatót dolgozott ki mind a felhasználói, mind a törvényhozási oldal számára. Az MI besorolásához egy öt pontból álló szempontrendszeren kell végighaladni, amelynek része a technológia társadalomhoz, környezethez és szolgáltatásokhoz való kapcsolata, az adatok és az adatbevitel struktúrája, az MI modellek felépítése és megismerhetősége, valamint az elvégzett vagy elvégezni kívánt feladatok önállósága, célja és alkalmazási területe.

Kína 

Kína köztudomásúan a világ egyik vezető nagyhatalma, amikor a mesterséges intelligenciáról esik szó. Nem véletlenül, hiszen gazdaságának jelentős részét a technológiára építette fel és építi is mind a mai napig, amely először irányelvek, majd idén először koncentráltan jogaktus formájában is visszaköszönt a kínai törvényhozásban. Egyes előrejelzések szerint 2026-ra a szolgáltatások piacán a teljes beruházás mértéke meghaladja a 4 milliárd dollárt, ami a 2021-es beruházási adatok négyszerese.

A Magyarország népességénél nagyobb lakosszámú Sencsen városában ugyanis városszintű szabályozást, míg Sanghajban tartományi szintű szabályozást fogadtak el a mesterséges intelligencia felhasználását és fejlesztését illetően. Mindkét város a kínai MI-fejlesztés fellegvárának tekinthető.

A rendeletek középpontjában elsősorban az MI-fejlesztés felgyorsítása áll. Ennek megfelelően a sanghaji szabályozás bizonyos fokú toleranciát biztosít az esetleges kisebb, adminisztratív szabálysértésekkel szemben. Az illetékes szervek listát készíthetnek azokról a kihágásokról, amelyek esetében nem jár közigazgatási bírság, ezáltal lehetőséget biztosítva arra, hogy a technológia fejlesztésének ösztönzése során az ismeretlen vizekre tévedt kutatókat ne rettentse el a szankcionálás lehetősége.

Ugyanakkor mindkét rendelet etikai tanácsok létrehozásával és azok működésével kívánja meg biztosítani azt, hogy meghatározásra kerüljenek azok az etika-biztonsági alapelvek, amelyeket a fejlesztés és felhasználás során nem lehet átlépni. 

Magyarország

Magyarország az egyes nemzetközi szervek tagjaként már egy ideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szabályozási tendenciáit. Hazánkban ez a feladat jelenleg az Innovációs és Ipari Minisztériumra (korábban az Innovációs és Technológiai Minisztériumra) hárul.

Az ország a 2020-2030 közötti időszakra szóló Mesterséges Intelligencia Stratégiája számos területen ismerteti az MI-vel kapcsolatos állami célkitűzéseket. Ezeknek javarésze a nemzetközi javaslattételekből került átültetésre, ám ezeknél sokkal részletesebb és specifikusabb. 

A célkitűzések között kiemelt szerepet játszik az MI oktatásban betöltött szerepe, az adatok áramlásának a biztonságos megvalósulása és az alapvető jogok védelme. Az ehhez szükséges infrastruktúra, továbbá a szabályozási és etikai keretek megalkotása ugyan még nem valósult meg, de mindenképpen elismerésre méltó, hogy a hazai jogalkotás is beállt a szabályozási sorba a szektor és technológia fókuszú megközelítésével, valamint az ilyen irányú kötelezettségek vállalásával.