Követelések és jogok az új Polgári Törvénykönyvben

Szerző: Dr. Gárdos Péter

letöltés

Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 25-31. o.

Szükséges azonban ehelyütt egy fogalmi pontosítás. A tradíciós modellnek ugyanis már az elnevezése is arra utal, hogy a tulajdonjog átszállásához átadás (traditio) – a Javaslat által bevezetett fogalommal birtokátruházás – szükséges. Követelések esetén azonban természetesen sem birtoklásról, sem pedig birtokátruházásról nem lehet szó. Kérdés ezért, hogy követelések esetén egyáltalán fennáll-e a két átruházási modell közötti választás lehetősége. Erre a választ úgy adhatjuk meg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a tradíciós modellnek a lényege nem elsősorban a birtokátruházás, hanem az ügylet kétlépcsős jellege, azaz a kötelezettségvállalás és a teljesítés különválasztása, és az elkötelező és végrehajtó ügyletek mint ügylettípusok elvi megkülönböztetése. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a dolgok esetében alkalmazott birtokátruházás fogalma a szó szoros értelmében vett átadás mellett olyan átruházás-módokat (constitutum possessorium, brevi manu traditio, longa manu traditio, cessio vindicationis és a szimbolikus átadás) is magában foglal, amelyeknél nincs klasszikus értelemben vett átadás. Jogok esetén ugyanígy alkalmazható a kétlépcsős átruházási modell, amelyben a felek kötnek egy adásvételi, csere, ajándékozási vagy bármilyen más szerződést, amely alkalmas arra, hogy a követelés átruházásának jogcíméül szolgáljon. Ez a szerződés nem viszi át az „eladott” vagy „elajándékozott” követelést az engedményes vagyonába, csupán kötelezettséget teremt arra, hogy az engedményező a szerződésben meghatározott időpontban átruházza a követelést az engedményesre. Ennek az átruházásnak a módja az engedményezés, amellyel az engedményező teljesíti az elkötelező szerződésben vállalt követelésátruházási kötelezettségét. Mindez gyakorlati jelentőséggel is bír. Így például, ha az adásvételi szerződésben ellenszolgáltatásként kötik ki a felek az engedményezést, akkor rendszerint nem kívánják, hogy a követelés azonnal átszálljon az engedményesre. A felek abban állapodnak meg, hogy ha az eladó szerződésszerűen teljesített, akkor a vevő, azaz az engedményező, a vételárat azzal teljesíti, hogy az eladóra engedményezi valamely követelését. Természetesen a két ügylet a valóságban nagyon gyakran egybeesik: az engedményező az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg az engedményesre engedményezi a követelést. Ez azonban nem kérdőjelezi meg a korábban írtakat, hiszen a valóságban dolgok adásvétele esetén is gyakran egybeesnek a jog által elkülönítetten vizsgált mozzanatok.

A Javaslat által követett megoldás

A Vitatervezet e kérdésben egyetlen lényeges kérdésben változtatott a hatályos jogon, nevezetesen, hogy kimondta, hogy az engedményezés a követelések mellett a jogok átruházására is kiterjed. Ezt a megoldást követte a Szakértői Javaslat is, azzal a lényeges különbséggel, hogy egyértelműen állást foglalt a jogok és követelések átruházásának modelljével kapcsolatban. A Szakértői Javaslat az adásvétel és az ajándékozás szabályának módosításával kimondta, hogy a jogok és a követelések átruházása is a kauzális tradíciós modellt követi, azok átszállásához kötelező szerződés és dologi ügylet egyaránt szükséges.
Az új Ptk. Javaslata az alábbi, témánk szempontjából releváns rendelkezéseket tartalmazza.

Cikkek

Cikkek