Követelések és jogok az új Polgári Törvénykönyvben

Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 25-31. o.

4:48. § [Az átruházás]
(1)        Az ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a dolog birtokának átruházása szükséges.

5:168. § [Az engedményezés fogalma]
(1)        A jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló, jövőbeli vagy feltételesen keletkező követelését szerződéssel másra (engedményes) átruházhatja. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés csak írásban érvényes.

5:173. § [Jogok átruházása]
Az engedményezésre vonatkozó szabályok – törvény eltérő rendelkezése hiányában – megfelelően alkalmazandóak a jogok átruházására is.

5:184. § [Az adásvétel fogalma]
(1)        Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a jogot és a követelést a vevőre engedményezni, a vevő köteles a vételárat megfizetni, a dolgot átvenni, illetve az engedményezést elfogadni. Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is.
(2)       Adásvétel tárgya lehet minden forgalomképes dolog, jog és követelés.
Míg a dologfogalom – bizonyos korlátok között – szabad jogalkotói mérlegelés kérdése, az ebből fakadó következmények már a kódex szerkezetéből adódnak. Ha a jogalkotó valamit dolognak minősít, az egyúttal a tulajdonjog tárgya lesz, tehát átruházására a tulajdonátruházó szerződések (mindenekelőtt az adásvétel és az ajándékozás) szabályai lesznek alkalmazandóak. Minden eltérő megoldás a Ptk. szerkezetét borítja fel, nem lesz ugyanis egyértelműen megválaszolható, hogy mi szükséges ahhoz, hogy az átruházni kívánt jogot a vevő megszerezze. A Javaslat azonban e tekintetben bebiztosítja magát: a jogok átruházására az 5:173. § az engedményezés szabályait és az 5:184. § az adásvétel szabályait is alkalmazni rendeli, azaz a jogok átruházásához adásvételre és engedményezésre egyaránt szükség van. Ehhez képest apró jogszabályszerkesztési hibának tűnik, hogy a Javaslat kétszer minősíti tulajdoni tárggyá a követeléseket és a jogokat: egyszer a 4:15. §-ban, egyszer pedig – biztos, ami biztos – az 5:184. §-ban.
A normaszöveg e tekintetben jelentős változáson ment keresztül. Az új Ptk. társadalmi vitára bocsátott tervezetei hosszan kitartottak a Ptk. hatályos rendszere mellett, és csak annyit mondtak, hogy a jogosult követelését (és az engedményezési fejezet végén található kiterjesztő szabály alapján: jogát) szerződéssel másra átruházhatja. Az első változás a 2008 tavaszán közzétett tervezetben jelentkezett, amely az engedményezésre vonatkozó szabályokat változatlanul hagyta, de az adásvétel szabályát átalakította, előírva, hogy adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a jogot és a követelést a vevőre engedményezni, a vevő köteles a vételárat megfizetni, a dolgot átvenni, illetve az engedményezést elfogadni. Az adásvétel új szabálya alapján a követelések és jogok átruházása a tradíciós rendszer alapján megy végbe, de az engedményezés szabálya nem tette egyértelművé, hogy az engedményezés mint rendelkező ügylet csak érvényes kötelező szerződés esetén alkalmas-e arra, hogy az átruházni kívánt követelés vagy jog átszálljon az engedményesre, azaz nem döntött az absztrakció-kauzalitás kérdésében. A Javaslat ezt a hibát orvosolja a Szakértői Javaslat megoldásának átvételével: az adásvétel és az engedményezés szabályai egyértelművé teszik egyrészt azt, hogy az átszálláshoz érvényes kötelező szerződés szükséges, másrészt pedig azt, hogy az engedményezés követelések és jogok esetén a birtokátruházási mozzanatot hivatott helyettesíteni.

Első oldal

Előző oldal

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Következő oldal

Utolsó oldal