Szerző: Dr. Gárdos Péter
Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 25-31. o.
Bár a Javaslat – értelmezésünk szerint – kauzális tradíciós átruházássá minősíti a követelések és jogok átruházását, az engedményezés szabályozása nem követi konzekvensen ezt a megoldást. Ha a jogok és követelések átruházása a kauzális tradíciós modell alapján megy végbe, akkor abból az következik, hogy az engedményezés kötelmi rendelkező ügylet. A rendelkező ügylet fogalmilag nem tartalmazhat kötelezettséget, hiszen a kötelező és rendelkező ügyletek elválasztása épp azon alapul, hogy a kötelezettséget a kötelező ügylet tartalmazza, míg a jogváltozást a rendelkező ügylet váltja ki. Az alábbiakban három kérdést vizsgálunk, amelyek módosítása a koherens szabályozás megteremtéséhez szükséges.
A Javaslat 5:168. § (1) és (2) bekezdése is kimondja, hogy a jövőbeli követelések engedményezhetőek. Az 5:168. § (5) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az engedményezett követeléseket a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb módon úgy kell meghatározni, hogy azok az engedményezés időpontjában, jövőbeli követelések esetén pedig legkésőbb a követelés létrejöttekor azonosíthatók legyenek. Az indokolás a jövőbeli követelések engedményezhetősége kapcsán a tulajdonátruházás analógiájára hivatkozik. „Elismert, hogy az adásvétel tárgyául olyan dolog is szolgálhat, amely az adásvétel időpontjában nincs az eladó tulajdonában. Az új szabály az adásvétel körében elfogadott szabályt alkalmazza az engedményezésekre is.” Ez az analógia hibás, ugyanis összekeveri a kötelmi szerződést (adásvétel) és a dologi ügyletet (átruházás, engedményezés). Adásvételi szerződést lehet kötni olyan dolog átruházására, amely az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában nincs az eladó tulajdonában, de – természetesen – a dolog feletti tulajdonjogot csak akkor lehet ténylegesen átruházni, ha és amikor az átruházó már megszerezte a dolog felett tulajdonjogot. Ahogy eladhatom az adásvételi szerződés pillanatában nem az én tulajdonomban lévő gépkocsit, ugyanúgy kötelezettséget vállalhatok arra, hogy egy jelenleg nem létező bérleti szerződésből fakadó követelésemet átruházom. Ez azonban nem engedményezés, hanem csupán engedményezésre történő kötelezettségvállalás. Ahhoz, hogy a követelés átszálljon az engedményesre, az szükséges, hogy azt a jogosult engedményezze. A rendelkező ügyletre tehát már akkor kerül sor, amikor a követelés nem minősül jövőbelinek, így a vizsgált szabálynak ebben a formában ugyanúgy nincs értelme, mint ahogy nem lenne értelme egy hasonló szabálynak a birtokátruházásra vonatkozó szabályok között. A Javaslatnak épp azt kellene szabályoznia, hogy a jövőbeli követelések és jogok hogyan szállnak át az új jogosultra.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
