Szerző: Dr. Gárdos Péter
Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 25-31. o.
Ugyancsak a kötelező ügylet és az engedményezés elkülönítéséből valamint az átruházás jogcímes jellegéből következik, hogy – a hatályos Ptk.-ban és a Javaslatban foglaltaktól eltérően – az engedményezett követelésért való helytállási kötelezettséget nem az engedményezés mint rendelkező ügylet, hanem az engedményezés mögött található, az engedményezés jogcímét meghatározó elkötelező ügylet határozza meg. A visszterhesen engedményezőt szavatosság terheli az adásvételi szabályai (pontosabban: a szerződések általános szabályai) szerint. Ezért az engedményező helytállására vonatkozó speciális szabály nem csak dogmatikailag hibás, hanem gyakorlati problémákhoz is vezet, ugyanis az átruházót kétszeresen teszi felelőssé: egyszer a kötelező szerződés, egyszer pedig az engedményezés szabályai alapján. Indokolt lenne ezért az 5:172. § elhagyása.
Problémát okoz továbbá a Javaslatnak az engedményezés írásbeliségét megkövetelő szabálya, mivel nem egyértelmű, hogy az írásbeliség követelményét a kötelező vagy a rendelkező ügylettel szemben támasztja-e. A szabály az engedményezési fejezetben található, ebből az következne, hogy a jogalkotó az írásbeliség követelményét a rendelkező ügylettel szemben támasztja. Az indokolás azonban – szűkszavúan – annyit tartalmaz, hogy „[a] szerződésre a Javaslat alakszerűségi követelményt határoz meg: az engedményezés csak írásban érvényes.” Az indokolás e kérdésben összekeverni látszik a kötelező ügyletet (szerződés) és a rendelkező ügyletet (engedményezés), a Javaslat ugyanis máshol nem használja a rendelkező ügylet kapcsán a szerződés kifejezést. Az indokolásból ezért – a szabály elhelyezése ellenére – úgy tűnik, mintha a jogalkotó a kötelező szerződéssel szemben kívánta volna megfogalmazni az alakszerűségi követelményt. A kötelező szerződés tekintetében a jogalkotó szabadon mérlegelheti, hogy mikor tartja indokoltnak a szerződés érvényességéhez valamilyen formai követelmény előírását. E tekintetben sem a Ptk., sem a Javaslat választása nem tűnik következetesnek. Nehéz megindokolni, hogy egy tízmillió forintos kölcsönszerződés esetén az érvényességnek miért feltétele a szerződés írásba foglalása, és egy ugyanilyen értékű ingóság eladásának miért nem. A szerződés létrejöttének és tartalmának bizonyíthatósága valamennyi szerződés esetén azonos súlyú érvként merül fel, nehezen indokolható ezért az egyes szerződések közötti különbségtétel. További probléma, hogy ha a Javaslat a kötelező szerződés érvényességi feltételeként kívánja előírni az írásbeliséget, akkor ezt a szabályt – összhangban az átruházó helytállására írtakkal – a tulajdonátruházó szerződések (adásvétel és ajándékozás) körében kellene megfogalmazni. Az engedményezés mint rendelkező ügylet esetén írásbeliség szükségessége nehezen ítélhető meg indokolás hiányában. Ez ugyanis azt feltételezi, hogy az engedményező és az engedményes a követelés átruházására kötött szerződést szóban vagy akár ráutaló magatartással is megkötheti, de a rendelkező ügyletre csak írásban kerülhet sor. E megoldás – bár a magyar jogi gondolkodástól teljesen idegen – két előnnyel járhat. Egyrészt az írásbeliséget előíró szabály a birtokátruházáshoz hasonlóan „megfoghatóvá” teszi a rendelkező ügyletet, így egyértelművé válik, hogy a követelés mely pillanatban száll át az engedményesre. További előny, hogy ezáltal az engedményes birtokában lesz egy olyan okirat, amellyel egyértelműen legitimálni tudja magát az adóssal szemben. Ez a megoldás végeredményét tekintve hasonlatos a régi magyar magánjog és a Szakértői Javaslat megoldásához, amely az engedményes védelmében előírta, hogy az engedményező köteles az engedményezésről okiratot kiállítani, amelynek birtokában az engedményes bizonyíthatja az adóssal szemben az engedményezés megtörténtét. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a Javaslat egyértelművé tegye, hogy az írásbeliség a kötelező vagy a rendelkező ügyletre vonatkozik-e, valamint hasznos lenne, ha az indokolás tartalmazná a rendelkezés indokát.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
