Szerző: Dr. Gárdos Péter
Gazdaság és Jog, 2008/7-8. 25-31. o.
A Javaslat tehát a jogok és a követelések tekintetében két jelentős újítást vezet be: törvény ilyen tartalmú rendelkezése esetén a törvényben meghatározott vagyoni értékű jogokat dolognak minősíti, és az adásvétel és az ajándékozás szabályait kiterjesztve a jogokra és követelésekre meghatározza, hogy ezek átruházására a dolgokkal azonos rendben kerül sor. Először is arra kell felhívni a figyelmet, hogy e két módosítás kizárja egymást: egyrészt, ha a jogok dolognak minősülnek, akkor nincs értelme az adásvétel szabályait külön kiterjeszteni rájuk, másrészt viszont, ha a jogok adásvétele esetén az átruházás engedményezés útján történik, akkor nincs semmi hatása a jogok dologgá minősítésének. Az ellentmondást csak az oldhatja fel, ha a dologgá minősített jogokra nem vonatkoznak az engedményezés szabályai. Ez azonban a Javaslatból nem derül ki, és a jogok ilyen megosztása – a dolognak minősülő jogokra alapvetően eltérő átruházási rendszer alkalmazása – további jogalkalmazási nehézségeket teremt. Még fontosabb azonban, hogy indokolatlan a dologfogalom kiterjesztése a vagyoni értékű jogokra, mert a jogok forgalomképessége e nélkül is biztosítható, és mert ez a kiterjesztés semmilyen pozitív hatással nem jár, ugyanakkor jelentős mértékben rontja a szabályozás áttekinthetőségét. Javasoljuk ezért, hogy a jogalkotó a Javaslat 4:15. §-ából hagyja el a vagyoni értékű jogokra való utalást. Helyes, hogy a Javaslat meghatározza, hogy a jogok és a követelések átruházására a kauzális tradíciós modell alapján kerülhet sor. E kérdés kapcsán azonban egyrészt elkerülhetetlen a Javaslat indokolásának átfogó átdolgozása, amelynek során az indokolás egyértelművé teszi a választott modellt és a választás indokát, valamint elhagyja a konszenzuális tulajdonátruházásra (4:15. §) és az absztrakt tulajdonátruházásra (5:168. §) való hivatkozásokat. Fontos lenne továbbá következetesen érvényesíteni a kauzális tradíciós modell választásából fakadó következményeket. E körben mindenekelőtt a jövőbeli követelések engedményezhetőségére vonatkozó szabályt lenne szükséges felülvizsgálni, és egyértelművé tenni, hogy azon követelések, amelyek tekintetében az engedményezés időpontjában még az alapjogviszony sem létezik, nem engedményezhetőek, a felek csupán a kötelező szerződést köthetik meg.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
