Szerző: Dr. Morauszki Rita
Várhatóan 2022. január 1-jén lép hatályba az a törvény, amely lehetővé teszi a polgári peres eljárás elhúzódása miatti vagyoni elégtétel bírósággal szembeni érvényesítését.
A törvény miniszeri indokolása szerint az eljáráselhúzódás miatti vagyoni elégtétel bevezetésének oka, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének megerősítésével Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy biztosítja az észszerű időn belüli eljáráshoz való jog érvényesülését és ezen jog megsértése esetére a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben az Emberi Jogok Európai Bírósága („EJEB”) előtt számos eljárást indítottak a magyar állam ellen a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt.
Ezen eljárások során az EJEB következetesen azt állapította meg, hogy az észszerű időn belüli eljáráshoz való alapjog megsértését a magyar jogrendszer rendszerszintű hiányosságai okozzák. Az EJEB ezen panaszokkal összefüggésben már több alkalommal is jelezte, hogy a magyar jogrendszer nem biztosít olyan, az EJEB által hatékonynak ítélt hazai jogorvoslatot, amely a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzését, illetve az ilyen eljárásokkal okozott jogsérelem orvoslását kimerítően szolgálná.
A törvény meghatározza azokat az észszerűnek tekinthető időtartamokat, amelyeknek feltétlenül elégségesnek kell lenniük az ügyek eldöntéséhez. Ezen időtartamok túllépését tekinti a jogalkotó a tisztességes eljáráshoz való jog megsértésének. A törvény szerinti főszabály, hogy a bírósági eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek, ha az az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a hatvan hónapot, azaz az öt évet.
A törvény az egyes eljárási szakaszokra lebontva is rendelkezik észszerű határidőről, így az elsőfokú eljárásra harminc hónapot, a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárásra harminchat hónapot, a másodfokú eljárásra tizennyolc hónapot, valamint a felülvizsgálati eljárásra tizenkét hónapot határozott meg észszerű időtartamként. Ezáltal lehetőség nyílik nemcsak a befejezett ügyekben, hanem a folyamatban lévő eljárásokban is elégtétel iránti igényt benyújtására. Ha a bíróság folyamatban lévő eljárás meghatározott szakasza vonatkozásában ítél meg vagyoni elégtételt a jogosult a vagyoni elégtételről rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével terjeszthet elő ismételten vagyoni elégtétel iránti igényt.
A jogszabály rövidebb határidőt állapított meg egyes gyors elbírálást igénylő ügyekben. Ilyenek a személyállapoti perek, kiskorú gyermek tartása iránt indított perek, sajtó-helyreigazítás iránt indított perek, valamint a munkaügyi perek. Ezen ügyek elbírásának észszerű határideje harminchat hónap, azaz három év. A törvény ezen eljárások esetén az egyes eljárási szakaszokhoz is rövidebb határidőket rendelt.
Fontos kiegészítés, hogy a vagyoni elégtétel iránti igény elbíráló bíróság a törvény alapján rögzített időtartamoknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz észszerűnek minősülő időtartamát, az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján. A kompenzációt elbíráló bíróság emellett jogosult az általános, ötéves határidő, illetve a gyors elbírálást igénylő ügyek esetén a hároméves határidőnél hosszabb időtartamban meghatározni a bírósági eljárás észszerűnek minősülő időtartamát. Erre kerülhet sor perújítás esetén, de a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a bíróság az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján határozzon meg hosszabb időtartamot.
Mivel az elégtételt elbíráló bíróság azt vizsgálja, hogy az érintett bírósági eljárást lefolytató bíróság eljárási cselekménye, illetve mulasztása mennyiben járult hozzá az eljárás elhúzódásához, tehát volt-e olyan időszak az eljárás során, amely a bíróság érdekkörében felmerülő, elhárítható ok miatt szükségtelenül telt el, ebből következik, hogy nem tartozik bele az elhúzódás tartamába a kérelmező érdekkörébe tartozó tétlenségi időszak. Az indokolás példája szerint ilyennek minősül, ha a keresetlevél többszöri visszautasítására azért kerül sor, mert a felperes a bíróság hiánypótlási felhívása ellenére nem pótolta kérelme hiányosságait. Ezzel szemben a bíróság érdekkörében felmerült szükségtelen tétlenségi időszakot csak akkor lehet levonni a bírósági eljárás időtartamából, ha a kérelmező a vizsgált bírósági eljárásban jogszabály által biztosított lehetősége ellenére nem nyújtott be kifogást az eljárás elhúzódása miatt. A bíróság a fenti körülmények értékelését követően határozza meg a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz figyelembe vehető időtartamát. Ezen tartamot a vagyoni elégtétel mértékét meghatározó Kormányrendelet szerint napi négyszáz forinttal kell majd megszorozni.
Vagyoni elégtétel kizárólag a bírósági eljárásban félként részt vett személyt illeti meg. A jogosult a vagyoni elégtétel iránti nemperes eljárást az alapjogsértő bírósági eljárást befejező jogerős határozat kézhezvételétől számított négyhónapos jogvesztő határidőn belül indíthatja meg. A bíróságnak a vagyoni elégtételről az ellenirat beérkezését követő három hónapon belül kell meghoznia az eljárást befejező érdemi határozatát.
A vagyoni elégtétel iránti igényt nemperes eljárásban bírálják el. Az elsőfokon eljáró bíróság rendelkezik illetékességgel a vagyoni elégtétel elbírálására, azzal, hogy ha elsőfokon járásbíróság járt el, az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amelynek illetékességi területén az elsőfokon eljárt járásbíróság található. A törvény kizárólagos illetékességi szabályokat is meghatároz: a Fővárosi Ítélőtábla, a Szegedi Ítélőtábla vagy a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Debreceni Törvényszék, a Győri Ítélőtábla vagy a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Pécsi Törvényszék rendelkezik kizárólagos illetékességgel. Ez a szabály kettős célt szolgál: egyrészt mérsékli az ügyterhet azzal, hogy nem egy bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg, másrészt kiküszöböli az alapügyben való érintettség miatt a kizárással és az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos időveszteséget.
A törvény indokolása szerint a vagyoni elégtétel új, sui generis jogintézményként kerül bevezetésre. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme ugyanis nem személyiségi jogsértést, hanem alapjogsértést valósít meg. Tekintettel tehát arra, hogy nem valamely kár okozása vagy személyiségi jog megsértése – hanem meghatározott alapjog megsértése – a vagyoni elégtétel megítélésének az alapja, a vagyoni elégtétel igénylése mellett a jogosult a bírósági jogkörben okozott károkért való felelősség szabályai alapján kártérítést, valamint személyiségi jogsértés esetén sérelemdíj iránti igényt is érvényesíthet.
Nem lehet vagyoni elégtételt igényelni abban az esetben, ha a vagyoni elégtétel érvényesítése során megjelölt eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt az EJEB előtt már eljárás indítottak és az EJEB a törvény által megjelölt észszerű időtartamot meghaladó rész teljes időtartama vonatkozásában igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot. Ha az EJEB csak az érintett eljárás egy része vonatkozásában ítélt meg igazságos elégtételt, a vagyoni elégtétel összegébe be kell számítani az EJEB által megítélt elégtételt és a jogosult csak a különbözet iránti igényét érvényesítheti.
A törvényt a hatálybalépésekor folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényekre kell alkalmazni. Ha tehát 2022. január 1-jén már folyamatban van egy ügy, akkor a fél jogosult lehet elégtételre. Ezen eljárások tekintetében azonban speciális átmeneti szabályozás érvényesül: a még folyamatban lévőnek minősülő ügy elhúzódása miatt a 2022. évben igény nem érvényesíthető, azonban az eljárás befejezésekor megnyílik az igényérvényesítés lehetősége.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
