A 21. században a mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet tölt be a hétköznapokban. A technológia számos területen megkönnyíti az életünket, például az orvostudományban, a számítástechnikában vagy a közlekedésben; ugyanakkor a technika rohamos fejlődése megannyi veszélyt is hordoz magában, így idővel elkerülhetetlenné vált a mesterséges intelligenciára vonatkozó részletes szabályok megalkotása.
A pénzügyi piacokon is temérdek felhasználási módja van a mesterséges intelligenciának. Megemlíthető például a technológia szerepe a hitelfelvételi kérelmek elbírálása során, ahol az MI jellemzően nemcsak a kockázati besorolást végzi el, hanem képes arra is, hogy személyre szabott ajánlatokat adjon az ügyfelek részére. A gyanús bankkártya aktivitásokra elsősorban szintén az MI hívja fel a banki alkalmazottak és az ügyfelek figyelmét. Végül nem meglepő talán az sem, hogy a tőzsdei kereskedelemben is egyre inkább kiemelt szerepet élveznek azok az MI-rendszerek, amelyek az emberi adatfeldolgozási idő töredéke alatt képesek megjósolni az értékpapírok értékének a változásait.
Háromrészes cikksorozatunk első és második részében az Európai Uniónak az e tárgykört érintő jogalkotási folyamatait mutatjuk be, a harmadik részben pedig kitérünk a magyar és számos további nemzetközi szervezet joggyakorlatára is.
Az Európai Bizottság 2021. április 21. napján közzétette a Mesterséges Intelligenciára Vonatkozó Harmonizált Szabályok Megállapításáról szóló rendelettervezetét („Mesterséges Intelligencia Kódex”). A Mesterséges Intelligencia Kódex célja nem kevesebb, minthogy a világon elsőként átfogóan szabályozza mesterséges intelligenciát, valamint annak felhasználását.
A Mesterséges Intelligencia Kódex megalkotása során kettős cél vezérelte az Európai Bizottságot: egyrészt lehetővé szeretnék tenni a mesterséges intelligenciával elérhető gazdasági és társadalmi előnyök kiaknázását, az erőforrások hatékonyabb elosztását, a szolgáltatások személyre szabását, és ezáltal a versenyképesség növelését. Másrészt az előnyök mellett kétségkívül megjelenő hátrányokat és kockázatokat is szerették volna minimalizálni annak érdekében, hogy az új technológiák használata ne sérthesse az uniós alapértékeket, beleértve az alapvető emberi jogokat. A mesterséges intelligencia használatának a szabályok közé szorításával az Európai Bizottság az emberek bizalmát és biztonságérzetét is növelni szeretné az új technológiával kapcsolatban.
Ezen szempontok figyelembevételével egy kiegyensúlyozott koncepció született, amely alapvetően szabad teret enged a mesterséges intelligencia felhasználásának, és csak az emberi jogok szempontjából érzékenyebb területeken alkalmaz korlátozásokat, tiltásokat.
A Mesterséges Intelligencia Kódex még jogalkotási fázisban van, legutóbb az európai parlamenti frakciók nyújtották be hozzá a módosítási javaslataikat. A Kódexet először az
Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának kell elfogadnia a hatálybalépéshez. Mivel nem végleges jogszabályszövegről beszélünk, cikkünkben csak az alapvető szabályozási koncepcióra, főbb fogalmakra térnénk ki, a részletes előírásokkal csak a szabályozás véglegessé válását követően fogunk foglalkozni.
A Mesterséges Intelligencia Kódex az első olyan joganyag, amely a mesterséges intelligencia rendszereknek egzakt jogi definíciót ad. Nem volt egyszerű dolguk a jogalkotóknak, mivel az „emberszerű gondolkodással”, „autonóm döntéshozatallal” jellemezhető mesterséges intelligenciát kellett jól megfoghatóan körülhatárolniuk.
A definíció alapján 4 fő fogalmi eleme van a mesterséges intelligenciának: (1) meghatározott technológia felhasználásával készült (2) szoftver, amely (3) ember által meghatározott célokat követ, és (4) az outputjai képesek befolyásolni a környezetüket. A Mesterséges Intelligencia Kódex által meghatározott technológiák a gépi tanulási megközelítések, a logikai és tudásalapú megközelítések, illetve a statisztikai megközelítések.
A Mesterséges Intelligencia Kódex hatálya alá tartoznak
a) az MI-rendszereket az Unióban forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltatók, függetlenül attól, hogy ezek a szolgáltatók letelepedési helye az Unióban vagy harmadik országban található-e;
b) az MI-rendszerek Unión belüli felhasználói;
c) az MI-rendszerek harmadik országban található szolgáltatói és felhasználói, ha a rendszer által előállított kimenetet az Unióban használják.
Kijelenthető, hogy néhány kivételt leszámítva az Unió területén bármilyen hatást kifejtő MI rendszernek meg kell majd felelnie a Mesterséges Intelligencia Kódex rendelkezéseinek. A tervezet jelen állása szerint a kivételek között említhetők a kizárólag katonai célokra fejlesztett vagy használt, valamint a harmadik államokkal folytatott bűnüldözési és igazságügyi együttműködésre vonatkozó nemzetközi megállapodások keretében használt MI-rendszerek.
A Mesterséges Intelligencia Kódex a mesterséges intelligencia rendszerek szabályozása kapcsán kockázatalapú megközelítést alkalmaz, a különböző rendszereket 4 kockázati kategóriába sorolja:
1. Tiltott MI rendszerek 2. Nagy kockázatú MI rendszerek 3. Természetes személyekkel interakcióba lépő MI rendszerek 4. Egyéb MI rendszerek
A Tiltott MI rendszereknek 4 kategóriáját állítja fel a Mesterséges Intelligencia Kódex, ezen rendszerek forgalomba hozatala, üzembe helyezése, használata tiltott az Unión belül.
Az első esetkör alapján tiltottak a tudatalatti technikákkal az emberek magatartását lényegesen torzító MI rendszerek. A második csoportba az életkor, testi vagy szellemi fogyatékosság miatt sebezhető személyek ezen tulajdonságát magatartásuk torzítására kihasználó MI rendszerek tartoznak.
A harmadik esetkör a Kínából ismertté vált társadalmi pontrendszerhez hasonló MI rendszereket igyekszik meghatározni és ezáltal megtiltani. Végezetül a negyedik tiltott kategóriába a nyilvános helyeken valós idejű biometrikus azonosítást végző MI rendszerek tartoznak. Ez utóbbinál akadnak kivételek, például az eltűnt gyermekek felkutatása vagy terrortámadás megelőzése céljából a Mesterséges Intelligencia Kódexben szabott korlátok között használhatóak az ilyen rendszerek.
A fenti MI rendszerek betiltásával az emberi jogokat leginkább sértő, az emberi autonómiát és magánszférát kiváltképp befolyásoló MI rendszerek alkalmazásának szab gátat az Unió, amely okkal növelheti a polgárok bizalmát a mesterséges intelligenciák irányában.
A nagy kockázatú MI rendszerek besorolását 2 fő csoportra lehet osztani. Az első csoportba azok az MI rendszerek tartoznak, amelyeket a már jelenleg is uniós szinten szabályozott gépek, műszaki berendezések, eszközök biztonsági elemeként kívánnak felhasználni. Ez főként a közlekedési eszközöket érinti (vízi, légi, közúti és vasúti járművek), de ide tartoznak a felvonók, kötélpályák, gáztüzelésű gépek és orvostechnikai eszközök is.
A második csoportba az emberi jogi szempontból legérzékenyebb felhasználási területeken tevékenykedő MI rendszerek tartoznak. A Mesterséges Intelligencia Kódex alapján ide sorolandók többek között az oktatásban (pl. vizsgák pontozása, felvételik lebonyolítása), a foglalkoztatás és kiválasztás (pl. CV scanner szoftverek), az alapvető magán- és közszolgáltatások (pl. hitelbírálat során alkalmazott szoftverek), a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén (pl. jogszabályokat adott tényállásra alkalmazó „robotbírók”) alkalmazott MI rendszerek.
A rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a későbbiekben a rendelet egyik mellékletének módosításával aktualizálja azon MI rendszerek körét, melyek nagy kockázatúnak minősülnek, ezáltal biztosítva annak a lehetőségét, hogy az Unió gyorsabban reagálhasson az újonnan felmerülő gazdasági és társadalmi igényekre.
A Mesterséges Intelligencia Kódex jelentős része az ezen nagy kockázatú MI rendszerek forgalmazására és üzemeltetésére állapít meg anyagi és eljárásjogi szabályokat. A legfontosabb követelmények közé tartozik, hogy az ilyen MI rendszereknek kockázatértékelési rendszerrel kell rendelkezniük, megfelelő műszaki dokumentációt kell készíteni hozzájuk és az általuk elvégzett műveleteket is folyamatosan naplózni kell. A nagy kockázatú MI rendszereknek a fogyasztók felé átláthatóan és folyamatos emberi felügyelet mellett kell működniük.
A visszaélések megelőzésének érdekében ezen rendszereket a tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok is ellenőrizni fogják.
A Mesterséges Intelligencia Kódex az ismertetett MI rendszerek részletes szabályozásán túl átláthatósági követelményeket fogalmaz meg számos további MI rendszerrel kapcsolatban. Többek között ebbe a kategóriába tartoznak a természetes személyekkel való interakcióra szánt MI rendszerek (pl. chatbotok), az érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizálást végző MI rendszerek, továbbá a deepfake technológiát alkalmazó MI rendszerek. Az ilyen rendszereknél a legfontosabb kötelesség a természetes személyek tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy mesterséges intelligenciával állnak szemben, kivéve, ha ez a körülmények és a használat kontextusa alapján nyilvánvaló.
A fenti kategóriák egyikébe sem besorolható egyéb MI rendszerekkel kapcsolatban a Mesterséges Intelligencia Kódex nem tartalmaz kötelező érvényű előírásokat, csupán ösztönzi, hogy további magatartási kódexek létrehozásával vonják szabályozás alá ezeknek az MI rendszereknek a működését is.
A Mesterséges Intelligencia Kódex tervezete kockázatalapú megközelítésével alapvetően megfelelő egyensúlyt teremt a technológiai fejlődés igénye és az emberi jogok védelme között. A hatályba lépését követően vélhetően sokszor találkozunk majd vele az élet minden területén, mint a negyedik ipari forradalmat alapvetően meghatározó, államokon átívelő jogszabállyal.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
