Szerző: Dr. Gárdos István
Ügyvédek Lapja, 2008/4. 30-32. o.
Az ingó jelzálogjog bevezetésének gazdaságpolitikai célja az volt, hogy megszüntesse azt a problémát, hogy ingó dolog csak birtokbaadás útján zálogosítható el, és ezáltal lehetővé tegye azt, hogy termelőeszközök, alkatrészek, nyersanyagok, kereskedelmi készletek stb. hitelbiztosítékul szolgáljanak. A jogalkotó az ingó jelzálogjog bevezetésével növelni akarta a hitelhez jutás lehetőségét, mégpedig elsősorban a kis-és középvállalkozások körében, amelyek gyakran nem rendelkeznek jelentős ingatlan vagyonnal, ezért hitelbiztosítékul csak immateriális javakat és ingóságokat tudnak felkínálni. A zálogjogi novella e jelentős célja azonban nem teljesült; az ingó jelzálogjog alkalmazására jellemzően ingatlan jelzálogjog mellett, kiegészítő jelleggel kerül sor; az ingó jelzálogjog alapítások száma alacsony, miközben a zálogjoggal biztosított követelések összege magas. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara statisztikája alapján a kezdeti növekedést követően megtorpanás, majd visszaesés következett be, és 2006-ban az új zálogjog-bejegyzések száma alig haladta meg a bevezetés (1997) évének szintjét. Miközben az új zálogjog bejegyzések száma évek óta csökken, a zálogjoggal biztosított követelések összege nő. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által végzett vizsgálat szerint a 100 000 lakosra jutó bejegyzések száma 2003-ban és az azt megelőző négy évben Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Románia közül Magyarországon volt a legalacsonyabb. Ez a szám Lengyelországban több mint másfélszerese, Bulgáriában két és félszerese, Romániában pedig ötszöröse a hazainak. A probléma súlyát jelzi az is, hogy vannak olyan finanszírozási területek, amelyeken a jelzálogjog alkalmazására egyáltalán nem kerül sor, így például a gépjármű finanszírozás területén a számos szempontból problematikus, egyik fél számára sem igazán megnyugtató vételi jogot alkalmazzák biztosítékul.
Ma talán az egész világon, ahol létezik ingó jelzálogjog, nálunk a legköltségesebb annak megalapítása. Ennek alapvető oka a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásának kötelezettsége és ennek az ügyértékhez igazodó díjazása. A költségkülönbség, amiről beszélünk, nem árnyalatnyi, hanem nagyságrendi: Magyarországon az ingó jelzálogjog alapításának költsége többszöröse más országokénak. Még arra a néhány országra is igaz ez, amelynél a zálogszerződés létrejötte valamilyen különös alaki követelményhez van kötve. Úgy gondolom, ez az egyik fő oka annak, hogy az ingó jelzálogjog alkalmazására, különösen a kis- és középvállalkozások finanszírozásának körében nem kerül sor olyan mértékben, mint amennyire ez szükséges lenne, és a zálogjogi nyilvántartást nem övezi az a közbizalom, ami szükséges lenne a szélesebb körű alkalmazásához.
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
