Szállítói szerződéses kapcsolatokra is kihatnak az ESG előírások

A parlament a minap elfogadta a vállalati felelősségvállalásról szóló törvényjavaslatot (ESG törvény), amely 2024. január 1-jén lép hatályba.

A törvényjavaslat a vállalkozások számára számos a fenntarthatósággal és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kötelezettséget ír elő, de üzleti szempontból talán az egyik legsúlyosabb, hogy a fenntarthatósági kritériumokat a vállalkozás a közvetlen beszállítóival szemben, a velük fennálló üzleti kapcsolataiban is köteles érvényesíteni. A törvényjavaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, ami a felek szerződéses viszonyát befolyásolja, hiszen előír olyan eseteket, amikor a vállalkozás köteles az üzleti kapcsolatot szüneteltetni, vagy éppen megszüntetni. Érdekes lesz látni ezeknek a kérdéseknek a szerződési jogi kezelését, és a kockázatmegosztást a felek között.

A törvényjavaslat egyebek mellett előírja, hogy a vállalkozás köteles:

- a közvetett szállítókat nyilatkoztatni a fenntarthatósággal kapcsolatos felmerülő kockázatok tekintetében,

- biztosítani, hogy a közvetlen szállítói kiválasztása során érvényesüljenek a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi elvárások,

- gondoskodni arról, hogy beszállítói a társadalmi felelősségvállalási és környezetvédelmi elvárásokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértéséhez kapcsolódó esetleges kárfelelősség miatti kártérítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges biztosítással rendelkezzenek.

A törvényjavaslat szerint, ha a vállalkozás közvetlen szállítójánál észleli, hogy az megsértette a vállalati felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettségét, és 90 napon belül nem szünteti meg azt, a vállalkozás haladéktalanul koncepciót kell, hogy kidolgozzon a jogsértés megszüntetésére vagy minimalizálására. A törvényjavaslatban meghatározott esetekben (pl. ha a környezetvédelmi kötelezettségszegés nem szűnik meg), a vállalkozás köteles 3 hónapig szüneteltetni a szállítójával a kapcsolatot.

A törvényjavaslat azt is előírja, hogy a vállalkozás köteles megszüntetni a közvetlen szállítójával az üzleti kapcsolatot azon tevékenység tekintetében, amelyek a káros hatások fokozott kockázatával járnak.

A törvényjavaslat szerint az alábbi vállalkozásokra terjed ki a hatálya:

- a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozásnak, amelynél a megelőző üzleti évben az alábbi 3 érték közül legalább 2 meghaladja a következő mutatószámot:

• mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot
• éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot
• üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt

- a nagyvállalkozásnak, amelynél a megelőző üzleti évben az alábbi 3 érték közül legalább 2 meghaladja a következő mutatószámot:

• mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot
• az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot
• üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt; és

- közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozásnak. Utóbbi körbe tartoznak tehát pl. azok a nyilvánosan működő részvénytársaságok, amelyek méretüket tekintve nem esnek a fenti kritériumok alá, de mivel részvényeik szabályozott piacra bevezetésre kerültek, ezért közérdeklődésre számot tartó vállalkozásnak minősülnek. A szabályozott piacra bevezetett egyéb értékpapírok kibocsátói is értelemszerűen ebbe a körbe tartoznak.