Zálogjog megszűnése a felszámolási eljárásban

A bíróság friss eseti döntésében azt vizsgálta, hogy a felszámolási eljárásban az eljárás kezdeményezéskor vagy a konkrét megkezdett eljárási cselekmények idején hatályos törvényi rendelkezéseket kell-e alkalmazni. Arra a kérdésre is választ adott, hogy a 2019. január 1-jét megelőzően indult felszámolási eljárásokban a felszámolási eljárás befejezésével megszűnik-e az adós vagyontárgyait terhelő zálogjog.

A Cstv. időbeli hatálya

A konkrét ügyben a felszámolás kezdő időpontja 2010. április 26. napja volt. Az elsőfokú bíróság a 2021. áprilisában benyújtott kérelem alapján az eljárást egyszerűsített módon befejezte, az adóst megszüntette, és az adós vagyonát alkotó ingatlant az egyik hitelező tulajdonába adta, a bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelten.

A fellebbezéssel támadott végzés alapján a másodfokú bíróságnak először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a Cstv. mikori hatályos szövegét kell a vagyonfelosztás során alkalmazni. A Cstv.-nek a bíróság által alkalmazott rendelkezése ugyanis időközben módosult: a módosítás 2019. január 1-jén lépett hatályba (a 2018. évi XCI. törvény módosította a Cstv. 56. §-át, azt (3a) és (3b) bekezdéssel egészítette ki).

A törvény átmeneti rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekre vonatkozó szabályokat nem tartalmazott, ezért a módosított és beiktatott rendelkezések alkalmazása kérdésében a jogalkotásról szóló törvény (Jat.) szabályai az irányadók. A Jat. alapján a módosított jogszabályi rendelkezést – a jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatályba lépést követően keletkezett tényekre, jogviszonyokra, megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni, a jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – pedig a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a hatály vesztését követően is alkalmazni kell. Mivel a Cstv. szerinti megkezdett eljárási cselekmény maga a felszámolási eljárás, és a vagyonfelosztás csupán a már folyamatban lévő eljárásban megtett intézkedés, ezért a felszámolási eljárás során mindvégig a felszámolás megkezdésekor hatályos rendelkezések alkalmazandók.

Zálogjog megszűnése

A fenti elvi probléma eldöntését követően a konkrét kérdés az volt, hogy ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, úgy a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik-e.

A bíróság arra a döntésre jutott, hogy ha a felszámolási eljárás befejezésekor az adós cég értékesítetlen vagyontárgyai között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, és a Cstv. fentiek szerinti időállapotú szövege alkalmazandó, úgy a vagyontárgyakon fennálló zálogjog minden esetben megszűnik a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével. A zálogjog megszűnése nem függ attól, mely hitelező kap kielégítést a vagyontárgy felosztásával, így attól sem, hogy részesül-e a felosztásban a zálogjogosult. Ugyan a vagyontárgyat elsődlegesen a zálogjogosultak között kell felosztani, a felosztásról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog abban az esetben is megszűnik, ha a zálogjogosult nem részesült a vagyontárgyból.

A zálogjogosultak az érdekeiket sértő vagyonfelosztási javaslattal szemben a javaslat benyújtását követően kifogás előterjesztésével védekezhetnek, ennek hiányában zálogjoguk az eljárás lezárásával elenyészik. (BDT2022. 95. számú döntés, Pécsi Ítélőtábla Fpkf.IV.45.021/2022/6.)