A kötbér bírósági mérséklése

A Kúria egyik nemrég közzétett döntésében (Pfv.V.20.348/2016., Kúriai Döntések 2017/3.) a túlzott mértékű kötbér mérséklésének elveit fogalmazta meg.

A legfőbb bírósági fórum elé került ügyben a felperes vállalkozó egy társasház elektromos hálózata felújítását vállalta. A munka befejeztével az átadás-átvételre és a vállalkozói díj háromnegyed részének kifizetésére is sor került. A társasház a fennmaradó vállalkozói díjtartozást nem fizette meg, emiatt a vállalkozó a hátralékos 600 ezer forint vállalkozói díjat, annak késedelmi kamatait, továbbá a vállalkozási szerződésben meghatározott napi 5 ezer forint összegű kötbért bíróság előtt érvényesítette. Tekintettel azonban arra, hogy a peres eljárás megindítására a vállalkozói díj esedékességét követő 8 évvel került sor, a követelt kötbér összege több, mint 22 millió forint volt.

A másodfokú bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a felperes jogosult a hátralékos vállalkozói díj késedelmi kamattal növelt összegére. A bíróság jogosnak találta a szerződés szerint a kötbér iránti igényt is,  azonban annak a keresetben meghatározott mértékét túlzott mértékűnek ítélte, így  a kötbér összegét a törvényes késedelmi kamatnak megfelelő összegre (megközelítőleg 500 ezer forintra) szállította le a Régi Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény) 247. § (1)-(2) bekezdése alapján.

A Kúria a felülvizsgálati eljárásban jogsértést nem állapított meg, és az alábbi elvek alapján tartotta fenn a jogerős ítéletet:

A Kúria hangsúlyozta, hogy a bíróság csak kivételesen, „nyilvánvaló aránytalanság elhárítása érdekében” mérsékelheti a szerződésben meghatározott kötbér összegét, hiszen ezzel a felek autonómiájába avatkozik be. A bíróságnak e mérlegelés során elsősorban a szolgáltatás értéke és a kötbér egymáshoz viszonyított arányát kell vizsgálnia. Kisebb súllyal figyelembe vehető továbbá (i) a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke, (ii) a szerződésszegés súlya, (iii) az okozott hátrány nagysága, valamint (iv) a felek helyzete.

A Kúria a vizsgált esetben megállapította, hogy a felek a szerződésükben a kötbér összegét sem a szolgáltatás értékéhez igazodóan, sem más módon nem maximalizálták, így a perben érvényesített, a késedelmes vállalkozó díj harmincötszörösét kitevő kötbér összege kirívóan aránytalan.

Az aránytalanság mellett a Kúria tekintettel volt továbbá arra is, hogy a vállalkozó a díja háromnegyedéhez határidőben hozzájutott, így a szerződésszegéssel okozott kár nem számottevő.

A Kúria hangsúlyozta azonban azt is, hogy az a körülmény, mely szerint a felperes hosszú idő elteltével, épp az elévülési idő előtt érvényesítette igényét, nem vehető figyelembe a kötbér mérséklésénél.

A fentiekben bemutatott eset a Régi Ptk. hatálya alá tartozott, de mivel az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) is lehetővé teszi - jóllehet csak a fél kérelmére - a túlzott mértékű kötbér bíróság általi mérséklését (Új Ptk. 6:188. §), továbbá a Kúria 1/2014. Polgári jogegységi határozata visszamenőlegesen hatályon kívül helyezte a GK 17. számú állásfoglalást, amely a kötbér mérséklésének szempontjait tartalmazta, a Kúria által ebben az ügyben kifejtett elvek mind a Régi Ptk., mind az Új Ptk. szerint elbírálandó esetekben iránymutatóak lesznek.

Vissza a hírekhez