Értékpapírjog, Polgári jog • Joggyakorlat • 2019. március 12.
A Kúria egy nemrég hozott eseti döntésében lényeges megállapításokat tett a váltóból eredő követelések perbeli érvényesíthetőségével kapcsolatban.
A perbeli tényállás alapját egy teljes forgatmánnyal ellátott, 2015-ben kelt saját váltó képezte. Az váltó forgatmányosa 2017-ben közvetlen váltókeresetet terjesztett elő a váltó kiállítójával szemben, a váltó ugyanakkor a per folyamán nem állt a jogosult rendelkezésére, mivel azt a per megindítását megelőzően a nyomozóhatóság büntető eljárás keretében lefoglalta.
A Kúria elsőként az alkalmazandó jogszabályokat vizsgálta, azt, hogy a perbeli esetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) mely időállapot szerinti értékpapír fogalmát kell alkalmazni. A Kúria megállapította, hogy a váltóra a Ptk.-nak nem a váltó érvényesítésekor, hanem a váltó kiállításakor hatályos értékpapírjogi rendelkezései irányadóak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az értékpapír fogalom tartalma annak 2017-től hatályos módosítása ellenére nem változott.
Ezt követően a Kúriának abban kellett állást foglalnia, hogy a Ptk., valamint az 1/1965. (I. 24.) IM rendelet („Váltórendelet”) alapján a váltóperben a váltókeresetet érvényesítő félnek a váltót a per tartama alatt fizikailag is birtokolnia kell-e.
A Kúria megállapította, hogy nem elegendő, ha a váltón alapuló igényt érvényesítő fél csupán a fizetés végett történő bemutatáskor birtokolja fizikailag a váltót, a jogosultnak azt a váltókövetelés perbeli érvényesítése során folyamatosan fizikailag birtokolnia kell, mivel a Ptk. és a Váltórendelet különleges szabályokat határoznak meg a Ptk. birtoklásra vonatkozó általános szabályaihoz képest. A váltóokirat specialitása, hogy nem csupán valamely perben jelentős tényt bizonyít, hanem egyenesen megtestesíti a perbevitt jogot és követelést, melynek gyakorlása a papír fizikai birtoklása nélkül nem lehetséges. Csak ebben az esetben van arra is mód, hogy a váltóadós a váltóban szereplő kötelezettség teljesítése esetén visszakaphassa a váltót, és ne legyen kitéve a váltókövetelés többszöri érvényesítése veszélyének.
Mindezekre tekintettel a Kúria helybenhagyta a jogerős ítéletet, mely a váltó birtoklásának hiánya miatt utasította el a váltóra alapított keresetet.
Vissza a hírekhez
Interjúsorozat a Ptk. kommentárja kapcsán
Mikor alkalmazható negatív kamat?
Hitelszerződés és kölcsönszerződés elhatárolása
Tartozáselismerő nyilatkozat-e a tartozás összegéről kiállított közjegyzői ténytanúsítvány?
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
