Hitelbiztosítékok, Polgári jog • Joggyakorlat • 2017. október 10.
Az Alkotmánybíróság közelmúltbeli 22/2017. (IX. 11.) AB határozatában – a korábbi határozataiban kifejtetteket megerősítve – kimondta: alkotmányos követelmény, hogy a mögöttes kötelezetteknek, így a gazdasági társaság egykori tagjának is biztosítani kell az alapeljárásban való részvétel, és az ott hozott határozatok elleni jogorvoslat lehetőségét, ha felmerülhet a mögöttes felelőssége.
A határozat alapját képező ügyben az adóhatóság 2011-ben vizsgálatot indított egy betéti társasággal szemben, és a korábbi évek gazdálkodását vizsgálta. A bt. korábbi beltagja az eljárásban ügyfélként nem vett részt. Az adóhatóság az eljárás eredményeként a bt.-t összesen 45 580 244 Ft adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Mivel pedig a bt.-vel szembeni végrehajtás eredménytelen volt, az adóhatóság a bt. egykori beltagjával mint a társaság tartozásaiért mögöttesen felelős személlyel szemben érvényesítette a bírságot.
Az egykori beltag (indítványozó) az adóhatóság határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte amiatt, mert csak a végrehajtási eljárás során szerzett tudomást arról, hogy a céget megbírságolták, így az eljárásban védekezni, nyilatkozatot tenni nem volt lehetősége, valamint sérült a jogorvoslathoz való joga azáltal, hogy az eredeti határozat ellen nem fellebbezhetett.
Az elsőfokú bíróság helyt adott az indítványozó keresetének. A Kúria azonban az elsőfokú ítéletet megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte.
Az indítványozó a Kúria ítélete ellen alkotmányjogi panaszt nyújtott be. Indítványában a nyilatkozattételhez és a jogorvoslathoz, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő jogának az adóeljárásban való sérelmére hivatkozott.
Az Alkotmánybíróság az indítványozó jogorvoslathoz való jogának sérelme miatt megsemmisítette a Kúria ítéletét. Döntésében kifejtette: alkotmányos követelmény, hogy a mögöttesen felelős személynek, így a bt. beltagjának, kkt. tagjának lehetőséget kell adni arra, hogy az adótartozás jogalapját és összegszerűségét mind az alapeljárásban, mind a bírósági felülvizsgálati szakaszban vitathassa. Tekintettel arra, hogy az indítványozónak e jogok gyakorlására nem nyílt lehetősége, a Kúria ítéletét megsemmisítette.
Vissza a hírekhez
Kölcsönszerződés megkötése és az ebből eredő követelések érvényesítése – Mikor jár el a vezető tisztségviselő a tőle elvárható gondossággal?
Interjúsorozat a Ptk. kommentárja kapcsán
Kockázati- és magántőke-befektetések: a társasági üzletrészre vonatkozó eladási jog érvényessége és érvényesíthetősége
Mikor alkalmazható negatív kamat?
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
