A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatásköre

Meg kell különböztetni egymástól a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörét és kizárólagos hatáskörét: a Tpt. hatálya alá nem tartozó pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások esetében a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatásköre nem kizárólagos – mondta ki a Kúria egy tavaly őszi ítéletétben

A kúriai döntés alapját képező ügyben a peres felek között a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) által szabályozott kölcsönszerződés jött létre, amelyben a felek a jogvitáik rendezésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kamarai Választottbíróság) kizárólagos illetékességét kötötték ki. Mivel az adós fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a hitelező – a kölcsönszerződés alapján – a követelés megfizetése iránt a Kamarai Választottbíróságnál kezdeményezett eljárást, amely ítéletével kötelezte is az adóst a tartozás megfizetésére. Mivel az adós ezen ítélet érvénytelenítését kérte a Fővárosi Törvényszéktől, az ügyben végül a Kúria hozott – úttörőnek számító, új jogértelmezést tartalmazó – döntést.

Az ítélet érvénytelenítését a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) alapján arra hivatkozva kérték, hogy a Kamarai Választottbíróság a jelen ügyre nem bírt hatáskörrel, mivel 2004 óta a pénzügyi szolgáltatásokra a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) valamint a Hpt. szerint érvényesen már ezen választottbíróság hatásköre nem, hanem kizárólag a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság (Pénzpiaci Választottbíróság) volt kiköthető.

Az ügyben elsőként a bíróság arról döntött, hogy a Hpt.-ben meghatározott valamennyi pénzügyi szolgáltatással és kiegészítő pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos választottbírósági eljárás esetén kiköthető a Pénzpiaci Választottbíróság eljárása, a szabályozás helyét és időpontját is figyelembe véve az nem korlátozódik a Tpt. által szabályozott jogviszonyokban felmerült pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos jogviták elbírálására, és e körben nem játszik szerepet a Tpt. személyi hatálya (amely alá alapvetően a tőkepiaci szereplők tartoznak) sem.

A Kúria álláspontja szerint a Tpt. egyrészt a Pénzpiaci Választottbíróság általános hatáskörét határozza meg, másrészt külön szabályozza a Pénzpiaci Választottbíróság kizárólagos hatáskörét. Az általános hatáskör keretében a Tpt. meghatározza azokat a jogviszonyokat, amelyekben a Pénzpiaci Választottbíróság eljárhat. Ebből következően a Tpt.-ben meghatározott jogviszonyokon – amelyek alapvetően a befektetési szolgáltatások és kiegészítő szolgáltatások, árutőzsdei szolgáltatás, értékpapír forgalomba hozatala, befektetők egymás közötti, pénzügyi eszközzel, részvényesi jogokkal; a tőzsdei ügylettel kapcsolatos jogvitája, a tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi szerződő fél és központi értéktár szabályzataival kapcsolatos jogvita, pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások - kívül más jogviszonyokban fórumként nem lehet kikötni ezt a választottbíróságot. Ugyanakkor a Tpt. azt külön szabályozza, hogy a Pénzpiaci Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyekből melyek azok, amelyek tekintetében keresetet csak ennél a választottbíróságnál lehet benyújtani, azaz – választottbírósági kikötés esetén – kizárólagossága áll fenn a jogviták elbírálására. A Tpt. a Pénzpiaci Választottbíróság általános hatáskörébe tartozó ügyfajtákat – egy, a részvényesi jogokkal kapcsolatos jogvita kivételével – kizárólag a Pénzpiaci Választottbíróság hatáskörébe utalja. A Kúria azonban ennek keretében – az általános jogértelmezési gyakorlatra hivatkozással – a Tpt.-nek a Pénzpiaci Választottbíróság hatáskörének kizárólagosságára vonatkozó ezen rendelkezését szűken tartotta szükségesnek értelmezni: a Kúria álláspontja szerint azt a Tpt.-beli rendelkezést, hogy a Pénzpiaci Választottbíróság hatásköre a pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások tekintetében is kizárólagos, úgy kell értelmezni, hogy az csak a Tpt. hatálya alá tartozó ügyletekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozik, tehát csak e tekintetben állapítható meg a kizárólagosság.

Ugyanakkor a Kúria hangsúlyozta, hogy a felek a Tpt. hatálya alá nem tartozó pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások esetében is kiköthetik a Pénzpiaci Választottbíróságot jogvitájuk elbírálásának fórumaként, e tekintetben azonban nem áll fenn a kizárólagosság, a felek döntésére van bízva, hogy melyik választottbíróságot választják.

Miután pedig a konkrét perbeli jogviszony nem tartozott a Tpt. által szabályozott ügyletek közé, és a feleknek – a fentiek alapján – joguk volt kikötni a Kamarai Választottbíróságot, ezért a Kúria nem találta jogszabálysértőnek a keresetet elutasító jogerős ítéletet, nem tekintette érvénytelennek a Kamarai Választottbíróságot előíró választottbírósági kikötést.

Ezen kúriai döntés tehát arra enged következtetni, hogy a Kúria az egyébként a Tpt. hatálya alá nem tartozó azon ügyekben, amelyekben a Tpt. alapján a Pénzpiaci Választottbíróság eljárása kiköthető, megengedhetőnek tartja – a felek ilyen tartalmú megállapodása esetén – választottbírósági szerződéssel a Pénzpiaci Választottbíróságtól eltérő más választottbíróság kikötését.

Vissza a hírekhez