Bank- és hiteljog • Joggyakorlat • 2019. május 8.
Nemrégiben megjelent iránymutató ítéletében a Kúria kimondta, az ingyenesen nyújtott pénzintézeti szolgáltatás díjkötelessé tétele, valamint a díjszámítás módjának az ügyfél számára hátrányos egyoldalú megváltoztatása nem lehetséges.
A vitára okot adó ügyben a pénzügyi intézmény több termékében egyes megbízások teljesítésének a díját megemelte, más termékeiben a korábbiakban díjmentes vásárlásra díjat állapított meg. A hitelintézet több díj esetén fix összeg helyett fix összeg + százalékos mértékű fizetési kötelezettséget és ahhoz egy maximum összeget határozott meg, illetve a százalékos mértékű díjhoz további százalékos mértékű díjat és maximum díjat rendelt úgy, hogy az minden esetben kedvezőtlenebb díjfizetést eredményezett. Ezzel az MNB álláspontja szerint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések díjának számítási módját megváltoztatta és új díjat vezetett be. Erre tekintettel a pénzügyi intézményt az MNB bírsággal sújtotta, ennek folytán az ügy bíróság elé került.
Az első és a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontot foglalt el, erre figyelemmel a Kúria iránymutató döntést hozott.
A jogkérdést illetően a Kúria 1/2017. számú közigazgatási elvi határozatra hivatkozott. Eszerint a Hpt. 210. § (12) bekezdésébe ütközik, ha a pénzintézet a korábban ingyenesen nyújtott szolgáltatását a szerződés egyoldalú módosításával díjkötelessé teszi, valamint egyes díjai számítási módját egyoldalúan megváltoztatja az ügyfél hátrányára. Az elvi határozatban foglaltaktól a Kúria nem kívánt eltérni. Ez a jogszabályhely tehát egyértelműen tiltja a szerződésben foglalt díjnak a szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalú, ügyfélre kedvezőtlen módosítását. A jelen jogvita lényege pedig az, hogy míg a hitelintézet a díj összegének változását díjemelésnek, addig az MNB a díjszámítás változásának tekintette.
A díj számítási módját a Hpt. nem határozza meg. A Kúria szerint a számítás valamilyen módszer, elv, konkrét művelet alkalmazásával történő számítást jelent. Számítási mód ezért a fix összegű díjszámítás vagy százalékszámítás is. Emiatt, amikor a pénzügyi intézmény a fix díjról egy százalékot is tartalmazó díjra tért át, az egyértelműen egy alkalmazott matematikai műveletnek tekinthető, azaz a számítási mód megváltoztatása történt, ami a Hpt. fenti korlátozása alá esik. Tehát nem egyszerű díjemelés történt, mert megváltozott a díj számításának módja fix összeg helyett százalékos mértékűre, illetőleg a százalékos mértékű díjnál további százalékos díj és maximum összeg bevezetésével. Tekintettel továbbá arra, hogy egy nem létező díj helyett díj felszámítása új díj bevezetésének minősül azokban a szerződésekben, amelyek korábban díjmentesek voltak, a Kúria álláspontja szerint az MNB jogszerűen állapította meg, hogy a pénzügyi intézmény jogsértést követett el. [Kúria Kfv.III.37.742/2016/4.]
Vissza a hírekhez
A követelésvásárlás üzletszerűsége
Mikor alkalmazható negatív kamat?
Hitelszerződés és kölcsönszerződés elhatárolása
Tartozáselismerő nyilatkozat-e a tartozás összegéről kiállított közjegyzői ténytanúsítvány?
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.
