Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása – változások az adózásban

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 6:541. §-a, azaz a vezető tisztségviselők deliktuális felelősségének értelmezése körül kialakult polémia – végső soron pozitív - „mellékhatásaként” a biztosítási piacon megugrott a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (directors & officers liability insurance, röviden D&O) iránti kereslet. A vezető tisztségviselők javára – általában igen magas limitösszegekre - megkötött, de a vállalkozások által fizetett D&O biztosítások adózása kapcsán ugyanakkor mindeddig tisztázatlan kérdések is felmerültek. Így – bár az nem volt vitás, hogy a D&O biztosítás alapján történő biztosítói kifizetés a károsultnál főszabály szerint adómentes bevétel – kérdéses volt, hogy a vállalkozás által a vezető tisztségviselő javára kötött D&O biztosítás díja a vezető tisztségviselőnél személyi jövedelemadó köteles bevételnek minősül-e. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) a különböző biztosítás-típusok között nem határozza meg külön a felelősségbiztosítás fogalmát, a személybiztosításokra viszont – ide tartoznak az élet-, baleset- és betegségbiztosítások – kiterjedt szabályozás vonatkozik. Ebben a körben vannak olyan biztosítási termékek, amelyek díját adómentesen fizetheti a vállalkozás, és vannak olyanok, amelyek után 51,17% adó és járulék kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak. A felelősségbiztosítás azonban egyik kategóriába sem sorolható.

A 2014. december 31-ig hatályos Szja tv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja szerint ugyanakkor nem keletkezik bevétel a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díjának megfizetésével. Ez a meghatározás a vállalkozás tevékenységével összefüggő „hagyományos” felelősségbiztosítások (könyvelők, orvosok) körét ugyan lefedte, de számos esetkörre nem volt alkalmazható. Így az idézett szabály az illetékes minisztérium értelmezése szerint csak azokra a felelősségbiztosítási szerződésekre volt alkalmazható, amelyek kizárólag a harmadik személynek okozott kár és a díjat fizető személy kártérítési felelőssége körébe tartozó kockázatra nyújtanak fedezetet. Ha a felelősségbiztosítási konstrukció olyan károkat is megtérít, amelyeket a vezető tisztségviselő magának a társaságnak okoz (tipikusan ilyen a D&O biztosítások társasági fedezete), vagy ha a kártérítésre kötelezhető személyi kör szélesebb, mint a díjfizető személy (szerződő), azaz a díjfizető vállalkozás mellett a vezető tisztségviselők is biztosítottak, az ilyen felelősségbiztosítás díja bevételt keletkeztet a magánszemély – a vezető tisztségviselő – oldalán.

Az Országgyűlés által 2014. november 18-án elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény azonban változást hoz a vezető tisztségviselők javára kötött felelősségbiztosítási szerződés adózásával kapcsolatban.

A törvény 2015. január 1. napjától hatályos szabálya szerint az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja az alábbiak szerint módosul: (Nem keletkezik bevétel) „b) a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély - a díjat fizető tevékenységét szolgáló - feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.”

A törvény indokolása szerint átgondolásra került a díjfizető által kötött felelősségbiztosítások díjának adófizetés alól mentesítő szabálya, amelynek következtében a törvény kimondja, hogy a díjat fizető tevékenységével, illetve a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemélyeknek (azaz gyakorlatilag a vezető tisztségviselőknek) a díjat fizető tevékenységével összefüggő feladatuk ellátásával kapcsolatos felelősségére kiterjedő felelősségbiztosítás díját nem kell bevételként figyelembe venni. Sőt, a törvény az átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy az előbbi szabályt a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazni lehet. Amennyiben tehát a vezető tisztségviselő korábban a javára kötött D&O biztosítás díja után esetlegesen személyi jövedelemadót, - illetve egyéb adót is - fizetett, e kiegészítő szabály alapján lehetősége van arra, hogy önellenőrzés keretében az adóbevallását a javára mutatkozó eltérésre tekintettel elévülési időn belül helyesbítse, és az így adódó adókülönbözetet az esedékes személyi jövedelemadójával – vagy egyéb adófizetési kötelezettségével szemben – elszámolja, illetve annak visszatérítését igényelje.

Vissza a hírekhez