Adásvételi szerződés felmondása fogalmilag kizárt

Az alperesek ingatlan adásvételi szerződést kötöttek egymással, amire tekintettel a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye feljegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba. Az eladó felszámolója a Csődtv. 47. § (1) bekezdése alapján felmondó nyilatkozatot küldött a vevőnek, majd kérte a feljegyzés törlését, a hivatal azonban ezt, a vevő hozzájáruló nyilatkozatának hiányára hivatkozva, megtagadta. A perben a felperes egy másik szerződés alapján tulajdonjog iránti igényt kívánt érvényesíteni, és ennek keretében, egyebek mellett, a felszámoló felmondására tekintettel, kérte a feljegyzés törlésének lerendelését.

A Kúria felülvizsgálati eljárásban, az első- és másodfokú bíróság álláspontjával egyezően, kimondta, hogy adásvételi szerződés felmondása fogalmilag kizárt, mert a felmondás a jövőre nézve szünteti meg a szerződést, az adásvételi szerződés azonban nem eredményez tartós jogviszonyt, annak alapján nem áll fenn a jövőre nézve megszüntethető jogviszony. Adásvételi szerződés alapján az eladót terhelő főkötelezettség egyszeri aktussal megvalósuló szolgáltatás; és – ami talán meglepő – az eladó még abban az esetben is csak egyszeri juttatásra köteles, ha, mint a perbeli esetben, vállalkozással vegyes adásvételről van szó, és az adásvétel tárgyát képező ingatlan felépítése több ütemben történik, és a vételár megfizetése is több részletben esedékes.

A Kúria kimondta azt is, hogy a „lex specialis derogat legi generali” elv alkalmazása sem eredményez az előzőektől eltérő eredményt. A Csődtv. szabályai alapján a felszámolót akkor is megilleti a felmondási jog, ha egyébként azt a szerződés vagy jogszabály nem tenné lehetővé. A speciális rendelkezések alkalmazásánál azonban figyelemmel kell lenni az általános rendelkezésekre, így különösen a Ptk.-nak a jogintézmény megfogalmazását adó rendelkezéseire is. A Csődtv. speciális szabályai nem írják felül a felmondás lényegét meghatározó szabályokat, ezért adásvételi szerződés felmondására felszámolási eljárásban sincs lehetőség.

Végül, a Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy több korábbi döntés a kifejtettel azonos álláspontot képvisel (EBH 1999.124, BH 1997.142, BH 2000.415).

Vissza a hírekhez