Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok érvényessége

A Fővárosi Ítélőtábla BDT2018. 21. szám alatt közzétett eseti döntése megkérdőjelezi a hitelintézetek által a hitelezés során széles körben alkalmazott egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat érvényességét és közvetlen végrehajtásra alkalmasságát.

A tényállás szerint a hitelező és a fogyasztó mint adós között létrejött kölcsönszerződés egyebek mellett tartalmazta, hogy a kölcsön folyósításának feltétele, hogy az adós közjegyző előtt a kölcsön visszafizetésére irányuló és közvetlen bírósági végrehajtás lehetőségét is tartalmazó egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tegyen.

A bíróság a tényállás körében megállapította, hogy bár a közjegyzői okirat a címe szerint tartozáselismerő és kötelezettségvállaló nyilatkozat, a tényleges tartalma szerint azt tartalmazza, hogy az adós elismeri a szerződéskötés tényét, annak a tartalmát és azt, hogy a tartozásának az összege mindig azonos a hitelező nyilvántartásában szereplő összeggel.

A jogerős ítélet szerint, a tartozáselismerő nyilatkozat a Ptk. szerint egyoldalú, címzett nyilatkozat. Mivel az adós nyilatkozatának megtételét és annak tartalmát a hitelező írta elő, az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételnek minősül, ezért nem minősülhet tartozáselismerő nyilatkozatnak.

A jogerős ítélet megállapítja azt is, hogy a tartozáselismerésnek előfeltétele a tartozás létezése. Kölcsönszerződés esetében a folyósítást megelőzően tett nyilatkozat fogalmilag nem minősülhet tartozáselismerésnek, hiszen ilyenkor az adósnak még nem létezik a tartozása.

A jogerős ítélet szerint, bár a nyilatkozat nem minősül tartozáselismerő nyilatkozatnak, mégis azt eredményezi, hogy a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem egyezik meg a hitelező nyilvántartásában szereplő összeggel. A nyilatkozatnak ez a hatása a bizonyítási tehernek a fogyasztó hátrányára megváltoztatását eredményezi, ezért a 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján tisztességtelen.

A jogerős ítélet szerint, az adós nyilatkozatát tartalmazó közjegyzői okirat a tisztességtelennek minősülő kikötéssel együtt sem lenne alkalmas arra, hogy a közjegyző végrehajtási záradékkal lássa el, mivel nem felel meg a Vht. 23/C. § (1) bekezdés a)pontjában és a Kjtv. 111. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő feltételnek. A szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást a kölcsönszerződés tartalmazza, nem a közjegyzői okirat. A Vht. és a Kjtv. szerint viszont magának a jogügyletnek kell a közjegyzői okiratban szerepelnie, ennek a feltételnek pedig nem felel meg az az okirat, amelyben az adós arról nyilatkozik, hogy milyen tartalmú szerződés megkötésére került sor. 

Vissza a hírekhez