Az Európai Bíróság újabb ítélete a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezeti köre kapcsán

Az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-334/16. számú ügyben (Nuñez Torreiro által az AIG és az Unespa ellen indított eljárásban) 2017. december 20-án hozott ítéletében újabb szempontból értelmezte a gépjármű‑felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv (GFB irányelv) 3. cikkét. Az EUB által ebben az ügyben, és két korábbi ügyben (a 2014. szeptember 4‑i Vnuk ítélet, C‑162/13, és Rodrigues de Andrade-ügy) hozott ítéletben követett értelmezés előrevetíti akár a hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény módosításának szükségességét is.

A tényállás szerint J. L. Núñez Torreiro, a spanyol hadsereg főhadnagya éjszakai hadgyakorlaton vett részt egy katonai gyakorlótéren, amikor a hadsereg kötelező felelősségbiztosítással rendelkező szárazföldi gépjárműve, amelyben utasként utazott, felborult, és az érintettnek különböző sérüléseket okozott. Az érintett kárigényét a jármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítója elutasította a spanyol jog azon rendelkezése alapján, hogy a baleset nem „közlekedési eseményből” eredt, mivel a katonai gyakorlótér nem minősül „közhasználatban” álló területnek, ezért a károsult pert indított a biztosító, illetve a spanyol „MABISZ”, azaz a spanyol biztosítók szövetsége ellen.

Az EUB elé előzetes döntéshozatali eljárásban kerülő kérdés az volt, hogy a tagállami szabályozás a GFB irányelv 3. cikkétől eltérő módon határozhatja-e meg a »gépjármű forgalomban való részvételének« mint a gépjármű használatából vagy közlekedéséből eredő felelősségbiztosítás kockázatának fogalmát.

A GFB irányelv 3. cikk (1) bekezdése szerint „minden tagállam időben megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a saját területén szokásosan üzemben tartott gépjárművek rendelkezzenek gépjármű‑felelősségbiztosítással.” A jobb érthetőség végett megjegyezzük, hogy az eredeti angol szöveg szerint a tagállamoknak időben meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a saját területén szokásosan üzemben tartott gépjárművek használatával (forgalomban való részvételével) összefüggő kártérítési felelősség („civil liabilityin respect of the use of vehicles”) biztosítással fedezett legyen.

Az EUB megállapította, hogy a szóban forgó katonai jármű a GFB irányelv 1. cikkének 1. pontja értelmében vett „gépjármű” fogalmába tartozik, ezen felül az EUB álláspontja szerint az sem vitatható, hogy e járművet egy tagállam területén tartották szokásosan üzemben.

Az EUB szerint a gépjárműveknek a jellemzőiktől függetlenül az a rendeltetése, hogy azokat rendszeresen szállítási eszközként használják, és a gépjármű használatának – vagy „forgalomban való részvételének” - fogalmába beletartozik a gépjármű szállítási eszközként való mindenfajta használata is. E tekintetben a fogalom hatálya nem függ azon út jellemzőitől, amelyen a gépjárművet használják. Az EUB rámutatott, hogy a GFB irányelv egyik rendelkezése sem korlátozza a biztosítási kötelezettség terjedelmét az ilyen gépjárművek bizonyos területeken vagy utakon való használatának eseteire.

A fenti megfontolásokból az EUB szerint az következik, hogy a GFB irányelv 3. cikkének első bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az abban szereplő „gépjármű forgalomban való részvétele” (vagy „üzemben tartása”, „használata”, az angol szövegben „use of vehicles”) fogalom hatálya nem korlátozódik a közúti forgalomra, hanem e fogalomba beletartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával. A Vnuk-ügyben hozott ítélet szerint akár olyan esetben is megállapítható – a körülményektől függően – a gépjármű „forgalomban való részvétele”, mint amikor például egy traktorral valamely tanya udvarán egy pajtába betolatnak.

E megfontolásokra tekintettel az EUB a feltett kérdésre azt a választ adta, hogy a GFB irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely lehetővé teszi a kötelező biztosítási fedezet kizárását „közlekedésre alkalmatlan” utakon és területeken történő gépjárművezetés során bekövetkező károk esetén, azon utak és területek kivételével, amelyek közlekedésre alkalmatlanok, mégis „közhasználatban lévők”.

Az EUB ugyanakkor nem adott választ arra a spanyol bíróság által feltett kérdésre, hogy a GFB irányelv 3. cikk (1) bekezdése alapján a sport-, mezőgazdasági vagy ipari céllal használt, illetve kikötőkben, repülőtereken használt járművek használatából eredő károkra is ki kell-e terjednie a kötelező felelősségbiztosításnak, mivel az EUB álláspontja szerint e kérdések a konkrét jogvitával nem függenek össze.

A döntésben – és különösen a Vnuk-ügyben – megjelenő értelmezés kérdésessé teheti, hogy a kötelező felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LX. tv. 15. §-ában foglalt kizárások mindegyike megfelel-e a GFB irányelv 3. cikk (1) bekezdésének. Ilyen kérdéses kizárás lehet például a 15. f) pontja, mely szerint a biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett, vagy akár a 15. § g) pontja is, mely szerint nem fedezett az a kár, amely álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett. Ezen túlmenően kérdéses lehet a 15. § i) pontja is, mely a gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során bekövetkezett károkat zárja ki a fedezet alól, hiszen a GFB irányelv 5. cikke szerint a tagállami szabályozás csak egyes természetes vagy jogi személyek, illetve gépjárműtípusok esetén térhet el az irányelv rendelkezéseitől, de nem bizonyos közlekedési szituációk esetén.

Valószínűnek tartjuk, hogy amennyiben egy fentebb említett kizárás hatálya alá tartozó kárügyben indított peres eljárásban az ügy előzetes döntéshozatali eljárásban az EUB elé kerülne, az EUB ezekben az esetekben is arra a megállapításra jutna, hogy a szóban forgó korlátozások ellentétesek a GFB irányelv rendelkezéseivel. Az EUB legutóbbi döntése továbbá feltehetően további adalékot szolgáltat a GFB irányelv felülvizsgálatához, mely jelenleg is folyamatban van, az Európai Bizottság várhatóan 2018 tavaszán teszi közzé a GFB irányelv módosításával kapcsolatos ajánlásait. 

Vissza a hírekhez