Az Európai Bizottság új cselekvési tervet tett közzé a tőkepiaci unió fellendítésére

Az Európai Bizottság 2020. szeptember 24-én tette közzé új cselekvési tervét a tőkepiaci unió fellendítésére, mellyel célja, hogy előmozdítsa az európai gazdaság kilábalását a COVID 19 okozta válságból.

A cselekvési terv fő célkitűzése, hogy a nemzeti tőkepiacokból egy integrált, az egész EU-ra kiterjedő tőkepiac jöjjön létre, amely biztosíthatja, hogy könnyebben juthassanak forráshoz a vállalkozások, különösen a kkv-k, ezáltal pedig az európai gazdasági fellendülés zöld, digitális és ellenálló legyen, valamint, hogy az EU még biztonságosabbá váljon az egyéni megtakarítások és hosszútávú befektetések számára. Az Európai Bizottság ezen célok megvalósítására 16 célzott intézkedést terjesztett elő. Ezek között szerepelnek az alábbiak:

Annak érdekében, hogy a finanszírozási források elérhetőbbé váljanak a vállalkozások számára, a Bizottság jogalkotási javaslatot tesz egy az egész EU-ra kiterjedő platform (European Single Access Point) létrehozására annak érdekében, hogy zökkenőmentes hozzáférést biztosítson a befektetők számára a pénzügyi és fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati információkhoz. A Bizottság szerint egy ilyen platform segíti a vállalkozásokat abban, hogy láthatóbbá váljanak a határon átnyúló befektetési lehetőséget kereső befektetők előtt, és megkönnyíti a vállalkozások hozzáférését a piaci finanszírozási forrásokhoz.

A Bizottság törekedni fog arra, hogy a nyilvános tőzsdei kibocsátás szabályai egyszerűbbé váljanak és ezáltal csökkenjenek a kkv-k megfelelési költségei, és könnyebben hozzáférhessenek a finanszírozási forrásokhoz.

A Bizottság törekedni fog arra, hogy megszüntesse a biztosítók hosszútávú befektetéseit gátló jogszabályi akadályokat, anélkül, hogy veszélyeztetné a pénzügyi stabilitásukat és a szerződők védelmét.

A Bizottság megvizsgálja olyan követelmény bevezetésének a megvalósíthatóságát, hogy a bankoknak kötelező legyen azokat a kkv-kat, amelyeknek hitelkérelmét elutasították, átirányítani egy alternatív finanszírozást nyújtó szolgáltatóhoz, ezzel segítve a kkv-k könnyebb finanszírozási forráshoz jutását. Ugyanígy megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy az alternatív finanszírozási platformok irányítsák át az elutasított kkv-kat a bankokhoz.

A Bizottság felül kívánja vizsgálni az értékpapírosítás jelenlegi szabályozási keretét, azzal a céllal, hogy fokozza a bankok általi hitelnyújtást az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k számára.

A Bizottság a határon átnyúló befektetések támogatása érdekében javaslatot tesz egy közös, szabványosított, az egész EU-ra kiterjedő forrásadó-kedvezmény rendszerre, valamint kezdeményezi a nem banki fizetésképtelenségi jogszabályok egyes célzott területeinek minimum harmonizációját vagy fokozott konvergenciáját, kiszámíthatóbbá téve ezáltal a fizetésképtelenségi eljárásokat. A Bizottság mérlegelni fogja a „részvényes” uniós fogalommeghatározásának bevezetését, valamint a befektetők, közvetítők és kibocsátók közötti interakcióra vonatkozó szabályok további egyértelműsítését és harmonizálását.

A Bizottság az Európai Bankhatósággal (EBA) együtt fel fogja tárni az adatszolgáltatás javításának lehetőségeit, hogy lehetővé váljon a nemzeti hitelezői végrehajtási rendszerek hatékonyságának rendszeres értékelése.

A Bizottság javaslatot fog tenni a részvényekre és részvényjellegű pénzügyi eszközökre vonatkozó hatékony és átfogó, kereskedés utáni összesítettadat-szolgáltatás létrehozására. A szolgáltatás a Bizottság terve alapján összesített adatokat fog tartalmazni az EU-ban kereskedett értékpapírok áráról és volumenéről, ezáltal biztosítva az árak általános átláthatóságát.

A Bizottság dolgozni fog a tőkepiacok megerősített egységes szabálykönyvének kialakításán, ezzel előbbre lépve az integrált tőkepiaci felügyelet irányába.

Vissza a hírekhez