Betarthatatlan választottbírósági kikötés (felszámolás alatt a választottbíróság előtt)

A Szegedi Ítélőtábla egyik határozata szerint a felszámolás alatti vállalkozás által korábban kötött szerződésben szereplő választottbírósági kikötés betarthatatlan, ezért az ilyen adós a rendesbíróság előtt is megindíthatja a követelése érvényesítése érdekében a pert (Szegedi Ítélőtábla Gf. I.30.014/2012.).

A választottbírósági eljárás előnyeinek és hátrányainak mérlegelésénél releváns szempont az eljárás költségigénye. A pert megindító felperes által a választottbíróság részére előlegezendő összeg, jelesül a választottbírósági díj jellemzően magasabb a rendesbírósági eljárások megelőlegezendő illetékénél. Különösen élesen jelentkezik a probléma akkor, ha a követelését perben érvényesíteni kénytelen fél fizetésképtelen és neki kellene megelőlegezni a perindítás költségeit.

A probléma aktualitását adja, hogy a közelmúltban felszámolás alá került befektetési vállalkozások és hitelintézetek úgy kerülnek felszámolás alá, hogy sokszor jelentős követelésekkel rendelkeznek az ügyfeleikkel szemben. A pénz- és tőkepiaci szektorban elterjedt választottbírósági szerződésekre (kikötésekre) tekintettel merülhet fel a kérdés, hogy a költséges választottbírósági út vajon visszatartja-e ezeket a felszámolás alatt álló egykori szolgáltatókat a követeléseik behajtásától.

A választottbírósági eljárásban a rendesbírósági peres eljárásban megszokottól eltérnek vagy egyáltalán nem is érvényesülnek a költségmentességek és kedvezmények. A rendesbíróságok előtt perekben például a felszámolás alatt álló vállalkozásokat illetékfeljegyzési jog illeti meg. Ez alapján a felszámolás alatti adós felperesnek a per megindításakor nem kell lerónia az illeték összegét. Ennek a rendelkezésnek a jogpolitikai indoka nyilván az, hogy az illeték előlegezése a fizetésképtelen adóst képviselő felszámolót ne tartsa vissza az adós követeléseinek érvényesítésétől, az adós hitelezőinek megtérülését biztosító felszámolási vagyon növelésének lehetőségétől. Illetékfeljegyzési jog esetén a félnek az illetéket az eljárás eredményéhez képest, utólag kell esetleg megfizetnie (1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) 62. § (1) bek. i) pont).

Főszabály szerint, ha rendesbíróság előtt, választottbírósági szerződés tárgyát képező ügyben indítanak pert, akkor a rendesbíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy a pert bármelyik fél kérelmére megszünteti, kivéve, ha úgy ítéli meg, hogy a választottbírósági szerződés nem jött létre, érvénytelen, hatálytalan vagy betarthatatlan. A Szegedi Ítélőtábla határozata betarthatatlannak és emiatt alkalmazhatatlannak minősíti a választottbírósági kikötést abban az esetben, ha az igényét perben érvényesítő felperes felszámolás alatt áll, mivel a választottbírósági eljárás ilyen esetben a felszámolási eljárás céljával ellentétes (1991. évi XLIX. tv (Csődtörvény) 1. § (3) bek., Választottbíráskodási törvény 8. § (1) bek.).

Az adott ügyben nem azt állapította meg a határozat, hogy érvénytelen a választottbírósági kikötés (a peres felek szerint a kikötés érvényesen létrejött), hanem azt, hogy a betarthatatlansága miatt nem alkalmazható.

A jogalkalmazás számára támpontot ad, hogy a szóban forgó határozat szerint a választottbírósági kikötés betarthatatlanságát esetről esetre (az adott tényállás függvényében) kell vizsgálni, a betarthatatlanság indokaként felhozott körülményeknek olyanoknak kell lenniük, hogy a választottbírósági eljárás az adott jogi helyzetben a fél részére olyan súlyos érdeksérelmet jelentsen, amely miatt az az eljárás céljával összeegyeztethetetlen vagy a fél igényérvényesítését jelentősen gátolja. Ebből levonható az a következtetés, hogy önmagában nem biztos, hogy alkalmazhatatlan lesz a választottbírósági kikötés amiatt, mert a felperes felszámolás alatt áll. A fizetési nehézség vagy a fizetésképtelenség vizsgálatának az „f.a.” státuszon túl is lehet jelentősége.

A határozat szerint a felszámolás alatt álló felperesnek csak a választottbíróság előtti igényérvényesítés lehetősége állna rendelkezésére, az a felszámolási eljárás céljával, a hitelezők követelésének Csődtörvényben szabályozott módon való kielégítésével ütközne (1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) 1. § (3) bek.). Ez az ütközés abban érhető tetten, hogy

• a hitelezők még jogi érdekeltségük esetén sem avatkozhatnak be a választottbíróság előtti perbe a felszámolás alatt álló felperes pernyertessége érdekében,
• a választottbírósági eljárás nem nyilvános,
• a választottbíróság által hozott esetlegesen jogszabálysértő ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek és az érvénytelenítésnek is csak nagyon szűk körben lehet helye,
• a választottbírósági eljárás költsége meghaladja a rendes bírósági eljárásét és a felperest a rendesbírósági perben érvényesülő költségkedvezmények nem illetik meg (Választottbíráskodási törvény 28-29. §, 54-55. §). 

Vissza a hírekhez