Értékpapírosítás: kockázatmegtartás

A rendeletek egységes kockázatmegtartási szabályokat határoznak meg valamennyi intézményi befektető számára. Az intézményi befektetőnek ellenőriznie kell az alábbiakat:

• amennyiben az Unióban székhellyel rendelkező, értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező nem hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, megbízható és pontosan meghatározott kritériumok és eljárások alapján nyújtja az alapul szolgáló kitettségeket eredményező hiteleket;
• amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező székhelye harmadik országban található, az előző követelményen túl annak ellenőrzése is szükséges, hogy az értékpapírosítást kezdeményező vagy eredeti hitelező rendelkezik az e kritériumok és eljárások alkalmazásához szükséges rendszerekkel annak biztosítása érdekében, hogy a hitelnyújtás az adós hitelképességének alapos elemzésén alapuljon;
• amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező székhelye az Unióban található, folyamatosan jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltséget tart fenn, ha pedig a székhely harmadik országban található, jelentős mértékű nettó gazdasági érdekeltség semmilyen esetben sem lehet kevesebb 5 %-nál.
• A rendelet rögzíti, hogy az értékpapírosítást kezdeményező, a szponzor vagy az eredeti hitelező köteles folyamatosan jelentős mértékű, legalább 5 %-os nettó gazdasági érdekeltséget megtartani az értékpapírosításban, amelyet az értékpapírosítás kezdeményezésekor kell mérni. A rendelet tételesen meghatározza, hogy ez a követelmény az alábbi feltételek esetén teljesül:
• a befektetőknek eladott vagy a befektetőkre átruházott minden egyes ügyletrész-sorozatból a névérték legalább 5 %-ának megtartása;
• rulírozó értékpapírosítás vagy rulírozó kitettségek értékpapírosítása esetén minden egyes értékpapírosított kitettség névértékének legalább 5 %-os mértékéig az értékpapírosítást kezdeményező érdekeltségének megtartása;
• véletlenszerűen kiválasztott, legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenértékű kitettségek megtartása, amennyiben ezeket a nem értékpapírosított kitettségeket az értékpapírosítás során egyébként értékpapírosították volna, feltéve hogy a potenciálisan értékpapírosítandó kitettségek száma az értékpapírosítás kezdeményezésekor legalább 100;
• az első veszteségviselő ügyletrész-sorozat és - amennyiben ennek megtartása nem éri el az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-át - szükség esetén a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrész-sorozatokkal azonos vagy magasabb kockázati profilú, és a befektetőkre átruházott vagy a befektetőknek eladott ügyletrész-sorozatoknál nem korábbi lejáratú ügyletrész-sorozatok megtartása úgy, hogy a megtartott rész összesen legalább az értékpapírosított kitettségek névértékének 5 %-ával egyenlő; vagy
• -az értékpapírosításba bevont valamennyi értékpapírosított kitettség 5 %-ánál nem kevesebb első veszteségviselő kitettség megtartása.

Lényeges korlát, hogy az értékpapírosítást kezdeményezők nem választhatnak ki értékpapírosítási célú gazdasági egységre ruházandó eszközöket azzal a céllal, hogy az ezeken az eszközökön keletkező veszteség az ügylet futamideje alatt, vagy ha az 4 évnél hosszabb, legfeljebb 4 év alatt, nagyobb legyen, mint az értékpapírosítást kezdeményező mérlegében lévő hasonló eszközökön keletkező veszteség ugyanazon időszak alatt.

Vissza a hírekhez