Értékpapírosítás: transparency és standardisation

A rendelet szerint az értékpapírosítás akkor minősül STS-nek, ha meghatározott követelmények teljesülnek. Korábbi cikkünk az S, azaz simplicity-követelményt mutatta be. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mikor teljesül az STS-ből a T, azaz a transparency (átláthatóság) és a második S, azaz standardisation követelménye. 

A transparency főbb követelményei az alábbiak:

  • az értékpapírosítást kezdeményezőnek és a szponzornak az árazást megelőzően a potenciális befektetők rendelkezésére kell bocsátania az értékpapírosítás körébe bevont kitettségekhez alapvetően hasonló kitettségek statikus és dinamikus múltbeli nemteljesítési és veszteségadatait;
  • a kibocsátást megelőzően független fél által elvégzett külső ellenőrzésnek kell alávetni egy, az alapul szolgáló kitettségekből vett mintát;
  • a potenciális befektetők rendelkezésére kell bocsátani a forrásoldali pénzáramlási modellt;
  • lakáshitelből, gépjárműhitelből vagy gépjárműlízingből származó követelések értékpapírosítása esetén be kell mutatni az eszközök környezeti teljesítményével kapcsolatos, rendelkezésre álló információkat.

A rendelet szerint az értékpapírosítás akkor minősül STS-nek, ha meghatározott követelmények teljesülnek. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mikor teljesül az STS-ből a második S, azaz a standardisation (egységesítettség) követelménye. A főbb követelmények az alábbiak: 

  • az értékpapírosítást kezdeményezőnek, szponzornak vagy eredeti hitelezőnek be kell tartania a rendeletben meghatározott kockázatmegtartási követelményt;
  • az értékpapírosításban szereplő eszközökhöz és kötelezettségekhez kapcsolódó, referenciaráta alapján történő kamatfizetéseket általánosan használt piaci vagy ágazati kamatlábak alapján kell meghatározni; azok nem alapulhatnak bonyolult képleteken vagy származtatott ügyleteken;
  • rulírozó értékpapírosítás esetén az ügyleti dokumentációnak ki kell terjednie a lejárat előtti visszafizetést előíró rendelkezésekre;
  • az ügyleti dokumentációban meg kell határozni az állománykezelő, a vagyonkezelő és az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások szerződéses kötelezettségeit, azon eljárásokat, amelyek biztosítják, hogy az állománykezelő nemteljesítése vagy fizetésképtelensége ne eredményezze az állománykezelés megszűnését, és a származtatott ügyletben részt vevő szerződő felek, a likviditás-szolgáltatók és a számlavezető bankok lecserélését biztosító rendelkezéseket;
  • az ügyleti dokumentációban meg kell határozni a kifizetési sorrendet, azokat az eseményeket, amelyek a kifizetési sorrend módosítását eredményezik, valamint az ezen események bejelentésére vonatkozó kötelezettséget.

Vissza a hírekhez