Érvénytelen az elővásárlási jog kijátszása céljából kötött csereszerződés

Elővásárlási jog fennállhat jogszabály vagy szerződés alapján. Az elővásárlási jog lényege, hogy ha az elővásárlási joggal érintett dolgot a tulajdonos el kívánja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog ajánlat szerinti megvételére. De mi a helyzet akkor, ha az eladó nem a szabályszerűen eljáró jogosultnak értékesíti a dolgot?

Az 1959-es Ptk. nem szabályozta az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit, azokat a bírói gyakorlat alakította ki (2/2009. PK vélemény). Az új Ptk. ezt a kérdést már szabályozza. Kimondja, hogy az elővásárlási jogból eredő kötelezettségek megszegésével megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan, ugyanakkor - a forgalom biztonsága érdekében - e relatív hatálytalanságra csak akkor lehet hivatkozni, ha az elővásárlási jog dologi hatályú. Kötelmi hatályú elővásárlási jog megsértése esetén az elővásárlási jog jogosultja szerződésszegés címén érvényesíthet kártérítési igényt. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított 3 év elteltével nem érvényesítheti (Ptk. 6:223. §).

Egy speciális elővásárlási jog, a termőföldről szóló törvényen alapuló elővásárlási jog megsértésével kapcsolatban foglalt állást közelmúltbeli döntésében a Kúria (Pfv. VI.21.134/2016.). Bár a döntés még a régi Ptk szabályai alapján született, annak lényegi megállapításai iránymutatóak az új Ptk. alkalmazásához is. A perbeli ügy alapja, hogy a jogszabályon alapuló elővásárlási joggal rendelkező jogosult ajánlatot tett az ingatlan megvásárlására, melyet az ingatlan tulajdonosa el is fogadott, azonban az ingatlant más elővásárlási jogosultaknak kívánta eladni, akik szintén tettek elfogadó nyilatkozatot a helyi jegyző által kifüggesztett vételi ajánlatra. Ezek az ajánlatok viszont nem voltak érvényesek, ezért a tulajdonos csereszerződést kötött az ingatlan egy hányadára az érvénytelen ajánlatot tevő jogosultak egyikével, majd a fennmaradó tulajdoni hányadot is eladta neki, az új tulajdonos tulajdonjoga pedig bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba.

A Kúria - az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróságokkal egyezően – azt állapította meg, hogy az eredeti vételi ajánlatot adó ajánlatának az ingatlan tulajdonosa általi elfogadásával érvényes adásvételi szerződés jött létre. Az ezt követően létrejött csereszerződés - a perbeli esetre irányadó régi Ptk. 207. § (6) bekezdése szerint - színlelt, valójában a felek szándéka szerinti, de szabályszerűen nem megköthető adásvételt leplezte. A csereszerződés az ingatlan további tulajdoni hányadára megkötött adásvételi szerződéssel együtt a jogszabályi rendelkezések megkerülését és a felperes elővásárlási jogának kijátszását célozta.

A szabályos vevő a közte és az ingatlan tulajdonosa közt létrejött adásvételi szerződés alapján kötelmi jogi igényt szerzett a tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére, amelyet a csereszerződésen és a későbbi adásvételi szerződésen alapuló tulajdonjog bejegyzés akadályozott. A Kúria megerősítette, hogy a színlelt szerződés semmis, a vevő pedig – mivel határidőben érvényesítette az igényét és teljesítőképességét is igazolta - alappal kérheti a közte és az ingatlan tulajdonosa között a vételi ajánlatában foglaltaknak megfelelő tartalommal létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjoga bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.

Vissza a hírekhez