FinTech • Crowdfunding • 2017. június 28.
Általában a fintech és azon belül is a crowdfunding szerepe és térnyerése megkérdőjelezhetetlen. Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a közösségi finanszírozás nem csak a vállalkozások és a befektetők, hanem – mind a magyar, mind az európai – szabályozó és felügyeleti hatóságok érdeklődését is felkeltette.
Közösségi finanszírozási modellek az Európai Unióban
Az Európai Bizottság közösségi finanszírozási útmutatójában a közösségi finanszírozás alábbi főbb formáit különbözteti meg. Az egyes formák elhatárolása jelentőséggel bírhat például a finanszírozás szabályozottsága és engedélykötelezettsége kapcsán:
Az útmutató hangsúlyozza, hogy a közösségi finanszírozással kapcsolatos jogszabályok még mindig kialakulóban vannak, ezért kiemelten fontos jogi tanácsadó igénybevétele, és célszerű az érintett felügyeleti hatósággal való konzultáció az esetleges jogsértések elkerülése érdekében.
Az Európai Bankhatóság (EBA) 2015 februárjában állásfoglalást adott ki a közösségi finanszírozásról. A vélemény hétféle kockázatot elemez a közösségi finanszírozás kapcsán: a partnerkockázatot, a csalás kockázatát, a transzparencia hiányát és a félrevezető információkból fakadó kockázatokat, a jogi kockázatokat, ideértve az igényérvényesítési bizonytalanságokból fakadó kockázatokat, a likviditási kockázatot, a működési kockázatot és a pénzmosási kockázatot. Az EBA hangsúlyozza, hogy amíg nem jön létre egységes szabályozás az Európai Unióban, addig a crowdfundingot a meglevő irányelvek alá szükséges besorolni.
Crowdfunding és a magyar pénzügyi felügyelet
A közösségi finanszírozás különböző változatai jelenleg is megfeleltethetők – vagy nagyon hasonlítanak – azoknak a pénzügyi tevékenységeknek, amelyek jelenleg is szabályozottak és csak pénzügyi felügyeleti engedély vagy bejelentés alapján folytathatók. A Magyar Nemzeti Bank honlapján is található olyan figyelemfelhívás, amely pl. egy részvényszerzéssel kombinált crowdfunding megoldás vizsgálatáról szól. Szélsőséges esetben egy-egy crowdfunding megoldás még tiltott betétgyűjtés, hitelnyújtás, értékpapír forgalomba hozatal vagy fogyasztói csoport is lehet.
A crowfunding tevékenység vizsgálható mind a felek, mind a közvetítő (platform) szempontjából.
2016 nyarától a tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. törvény) lehetővé teszi, hogy a tőzsde gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformokat működtetessen. A törvénymódosítás célja kifejezetten az volt, hogy a tőzsde segítségével a KKV-k igényeire specializálódott alpiacok, így zártkörű finanszírozási platform és ún. crowdfunding platform is működjön.
Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a tőzsdén kívül más is működtethessen ilyen platformot. Fontos azonban ennek kapcsán annak vizsgálata, hogy a platform működtetésére milyen jogi keretek között kerülhet sor. Erről a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalásban nyilvánított véleményt. A vizsgált esetben egy uniós székhelyű cég kívánt online crowdfunding platformot működtetni, ily módon elősegítve a befektetőkre váró kisléptékű projektek – amelyek másként alig tudnák megszerezni a szükséges tőkét – és a befektetni vágyók találkozását. A platform lehetővé teszi a befektetők számára, hogy közvetlenül a projektek, illetve projektcégek részére nyújtsanak biztosíték nélküli kölcsönöket. A platformot működtető társaság nem ad sem általános, sem személyre szabott befektetési tanácsot a potenciális befektetőknek, továbbá pénzt sem kér tőlük a szolgáltatásáért.
Az MNB állásfoglalásában rámutatott, hogy a befektetési típusú közösségi finanszírozások kapcsán elsőként az a kérdés vizsgálandó, hogy a befektető szerez-e a befektetési szolgáltatásokról szóló törvényben (2007. évi CXXXVIII. törvény, Bszt.) definiált pénzügyi eszközt (Bszt. 6. §), vagyis szerez-e –leegyszerűsítve – értékpapírt vagy más olyan eszközt, amivel ugyanúgy kereskednek a tőkepiacon, mint az értékpapírokkal. Ha a tevékenységet nem pénzügyi eszközre végzik, akkor az adott tevékenység nem tekinthető befektetési szolgáltatásnak. Ha pedig a tevékenység pénzügyi eszközre vonatkozik, akkor az adott tényállás alapján lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy a platformot működtető társaság a Bszt. szerint engedélyköteles tevékenységet végez-e.
Hangsúlyozta továbbá az MNB, hogy a platformot működtető társaság tevékenysége a Bszt. alapján közvetítésnek minősülhet. E körben azt tartja döntő tényezőnek az MNB, hogy a megbízás a termékek részletes ismertetésére is kiterjed-e, és az adott személy kommunikációjában „rábeszéli-e” az ügyfelet a befektetésre. Az MNB álláspontja szerint ha a platformon megjelenő befektetési vállalkozással kapcsolatban az anyagi érdekeltségen túl más, a közvetítői magatartást igazoló ismérv nem állapítható meg, azaz a platformot működtető társaság nem beszéli rá a befektetőket a befektetési vállalkozás által kínált termékre, azzal kapcsolatos ajánlást nem ad, tanácsadást nem végez, azt más projektcégekhez képest kedvezőbben nem kezeli, úgy közvetítésre sem kerülhet sor.
A közvetítő szerep mellett természetesen vizsgálandó a közösségi finanszírozás típusa, és annak elhatárolása a szabályozott és esetleg engedélyköteles tranzakcióktól (pl. nyilvános értékpapír kibocsátás, hitelnyújtás stb.)
Hitelezési típusú crowdfunding esetén az MNB azt emelte ki, hogy ha a finanszírozott társaság köteles a kapott forrást visszafizetni, akkor a finanszírozó tevékenysége a hitelintézeti törvény (2013. évi CCXXXVIII. törvény, Hpt.) szerint pénzkölcsönnyújtásnak minősülhet, amely négy kérdést is felvet:
Kétségtelen, hogy a következő évek a fintech térnyeréséről fognak szólni. Ezek a változások számos ponton fogják szükségszerűen megkérdőjelezni a jelenlegi rendszert. A közösségi finanszírozás szabályozatlansága lehetőség és kockázat egyszerre. Fontos, hogy a piaci szereplők a kockázatokat felismerjék, így a közösségi finanszírozás jogi buktatói elkerülhetőek.
(A cikk a FinTech Zone-on jelent meg.)
Vissza a hírekhez
Crowdfunding, EU bizottsági javaslat az egységes szabályozásra
Új szabályozás a kriptoeszközök piacán
Gárdos István tanulmányíró verseny — Eredményhirdetés
Az Európai Bizottság új Uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégiája
Honlapunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el Süti Kezelési Tájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azok kezeléséről. Beállításait módosíthatja ezen a linken vagy saját böngészőjének beállításaiban.
Ezek a sütik szükségesek a weboldal futtatásához, és nem kapcsolhatók ki. Az ilyen sütik csak olyan műveletekre vonatkoznak, mint például a nyelv, az adatvédelmi preferenciák. Beállíthatja a böngészőjét, hogy blokkolja ezeket a sütiket, de webhelyünk esetleg nem megfelelően fog működik.
A Süti Adatkezelési Tájékoztatót megismertem és hozzájárulok ahhoz, hogy a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda, mint adatkezelő a Google Analytics sütikkel kapcsolatban az IP címemet statisztikai célból kezelje. Tudomásul veszem, hogy a hozzájárulásomat bármikor visszavonhatom.