Hitelszerződés és kölcsönszerződés elhatárolása

A Szegedi ítélőtábla nemrégiben hozott ítéletében (Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.288/2017.) felmerült a hitelszerződés és a kölcsönszerződés elhatárolása. Az ügy tényállása szerint egy hitelintézet és egy felszámolás alatt álló gazdasági társaság szerződést kötöttek, melynek tárgya vállalkozói kölcsön nyújtása volt. A kölcsön folyósításának feltételeként a felek kikötötték, hogy a hitelintézet a kölcsön összegét az adósnak az utóbbi képviselőjének írásos lehívása alapján folyósítja az adós hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlájára. Ennek keretében az adós a kölcsönt azzal a feltétellel és abban az esetben használhatta fel, ha az adós képviselője az adósnál felmerülő költségekről számlákat nyújt be, és azok teljesítésére vonatkozóan átutalási megbízást ad a hitelintézetnek.

A bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felek közötti szerződés hitelszerződésnek vagy kölcsönszerződésnek minősül-e. Az adós érvelése szerint a felek között hitelszerződés jött létre: az adós arra hivatkozott, hogy a számlák benyújtásával és a hitelintézetnek adott átutalási megbízásokkal történt a hitelkeret lehívása. A bíróság ezzel szemben azt állapította meg, hogy a hitelintézet nem rendelkezésre tartást vállalt jövőbeni kölcsönszerződés-kötési kötelezettséggel, hanem a kölcsön folyósítására nézve szabott feltételt, tekintettel arra, hogy a kölcsönt kizárólag a felszámolási eljárás során keletkezett költségek kiegyenlítésére lehetett felhasználni.

Az Ítélőtábla elhatárolási szempontból kiemelte, hogy a hitelintézet szerződéses kötelezettségként az ott meghatározott kölcsönösszeg egyenes adós hitelfelvevő részére történő rendelkezésre bocsátását (folyósítását) közvetlen szerződési kötelezettségként vállalta. Egy bankhitelszerződés ezzel szemben tartalmában lényeges eltérést mutatott volna, mivel ekkor a hitelintézet egy hitelkeret rendelkezésre tartását (és nem közvetlenül a kölcsön folyósítását) vállalta volna, mellyel kapcsolatban a későbbiekben nem kizárólag kölcsönszerződések megkötése, hanem egyéb hitelműveletek végzése is felmerülhetne.

Hivatkozva a BH 2001.544. szám alatt közzétett eseti döntésre is, az Ítélőtábla további megkülönböztetésként leszögezte, hogy egy kölcsönszerződés létrejöhet olyan formában is, hogy a hitelintézet bizonyos előfeltételek teljesítésétől (például igazolások, számlák csatolása) teszi függővé a kölcsön folyósítását, mely ennek következtében - az előfeltételek teljesülésétől függően - akár több részletben is megvalósulhat.

Kétségtelen, hogy a hitel- és a kölcsönszerződés elhatárolása gyakran okoz nehézséget. Nem véletlen, hogy a Ptk. előkészítése során fel is merült a hitelszerződésre vonatkozó szabályozás elhagyása. Nem tűnik azonban meggyőzőnek az ítélet azon gondolata, amely sezrint a két szerződés elhatárolása szempontjából szükségszerűen jelentőséggel bírna, hogy hitelszerződés alapján a hitelező egyéb hitelművelet végzésére is köteles. A gyakorlatban ugyanis létezik olyan hitelszerződés, amely alapján a hitelező kizárólag kölcsönszerződés megkötésére vállal kötelezettséget.

Vissza a hírekhez