Jog, jogértelmezés - Gondolatok a devizahiteles törvények kapcsán

Bank- és hiteljog, Polgári jog Publikáció 2015. február 13.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet Working Paper sorozatában megjelent Gárdos István tanulmánya "Jog, jogértelmezés. Gondolatok a devizahiteles törvények kapcsán" címmel.

A Kúria és a jogalkotó a deviza alapú hitelezés egyes, addig egységesen jogszerűnek tekintett feltételeit tisztességtelennek, így érvénytelennek minősítette. Az új jogértelmezés nem pusztán szakmailag vitatható, hanem jogelméleti és alkotmányjogi aggályokat is felvet. A cikk központi gondolata annak hangsúlyozása, hogy a jog az, ahogyan a jogszabály a jogszabály címzettjeinek magatartásában és a bíróságok jogalkalmazási gyakorlatában érvényesül. Mind a Kúria, mind pedig a jogalkotó figyelmen kívül hagyta a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó szabályoknak és a szóban forgó szerződési rendelkezéseknek a több mint egy évtizeden át uralkodó értelmezését. Ezzel a Kúria és a jogalkotó jogértelmezése hibás volt, és szándékától függetlenül, valójában visszamenőleges jogszabály-módosítást valósított meg, amely sérti a jogbiztonság követelményét, a Kúria esetében pedig hatáskörének túllépését is jelenti. Sajnálatos módon az Alkotmánybíróság ezt rendben lévőnek találta.

A tanulmány konklúziója szerint:

"A Kúria Véleményében és jogegységi határozatában valamint az ezek alapján kibocsátott devizahiteles törvényekben foglalt értelmezés – azáltal, hogy figyelmen kívül hagyta a jogszabály érvényesülése során kialakult gyakorlatot – valójában visszamenőleg megváltoztatta a jogi feltételeket. Ez a Kúria esetén hatáskörének túllépéséteredményezi, a devizahiteles törvények esetén pedig a visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik. Mindkettő a jogállamiság és a jogbiztonság sérelmét okozza.

A Kúria, illetve annak alapján a törvény által adott jogértelmezéssel kapcsolatban felvetődött az a kifogás, hogy visszamenőleg megváltoztatja az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségére vonatkozó jogot. Erre a felvetésre azonban az Alkotmánybíróság 34/2014. (XI. 14.) AB határozatában azt a választ adta, hogy nincs szó visszamenőleges módosításról, mert a tisztességtelenség fogalma 2004, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása óta változatlan, a Kúria csak „megtalálta a jogot”, felismerte a korábban következetesen alkalmazott jogértelmezés tévességét.

Ezzel a kör bezárult. A korábbi okfejtés következménye, hogy a tisztességtelenség szükségszerűen értelmezés igénylő fogalmát a gyakorlat tölti ki tartalommal. Ennek során kiemelt jelentősége van a piaci szereplők mellett a jogértelmező hatóságoknak. Ha azonban kialakult egy egységes jogértelmezés, amelyet a piaci szereplők és a jogértelmező hatóságok egyaránt követtek, akkor ezen értelmezés bíróság általi megváltoztatására nincs lehetőség, hiszen az így kialakult értelmezés minősül jognak, az válik a tisztességtelenség fogalmává. A Kúria ezért jogellenesen járt el, amikor a tisztességtelenség fogalmát újraértelmezte. Ezt a hibát kizárólag az Alkotmánybíróság korrigálhatta volna. Az Alkotmánybíróság azonban ugyanazt a hibát követte el, mint azok a korábbi jogértelmezők, akiknek az aktusait felül kellett vizsgálnia: annak ellenére mondta ki e követelmények érvényesülését, hogy a tényleges gyakorlat éppen az ellenkezőjét mutatta.

A Kúria és az Alkotmánybíróság összecsengő állásfoglalása azt mutatja, hogy a magyar jogalkalmazói gyakorlat számára nem érvényesül korlátként az adott jogszabálynak a címzettek körében kialakult értelmezése, még a cikkben tárgyalt kirívó esetben sem, amikor a jogszabály címzettjei államilag felügyelt intézmények, amelyek a felügyeleti szerv jóváhagyásával alakították ki gyakorlatukat, amelyet sok éven át, nagyszámú szerződésben, egységesen követtek. A jogalkalmazó szerveknek a gyakorlati életben érvényesülő jogtól való ilyen mértékű függetlensége nagyfokú bizonytalanságot eredményez a jogalanyok számára atekintetben, hogy jogkövetésre törekvő magatartásuk eredményes-e, az itt tárgyalt esetben: tömegesen kötött szerződéseik érvényesek-e."

A tanulmány az MTA TK JTI Law Working Paper honlapján érhető el.

Vissza a hírekhez