Júliustól változnak a Bszt. szerinti üzletkötők nyilvántartásának szabályai

A Bszt. (2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól) 2015 júliusában bevezetett 116/A. §-a értelmében a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság (Felügyelet) nyilvántartást vezet a befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató - munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló – üzletkötőiről, akik a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben megbízást hajtanak végre; az érintett szolgáltatók kizárólag az így nyilvántartásba vett személyeket alkalmazhatják ilyen munkakörben. (2015. december 31-ig ez a szabály a Bszt. 111. §-a szerinti közvetítők üzletkötőire is vonatkozott.) A magyar jogalkotó ezt a nyilvántartásba vételi kötelezettséget európai uniós kötelezettség nélkül alakította ki és vezette be, elsősorban a piac transzparenciája érdekében.

A hivatkozott rendelkezés gyakorlati alkalmazása számos kérdést vetett fel, ezekre vonatkozóan a Felügyelet több jogalkalmazói állásfoglalást is közzétett. Alapvelő probléma volt, hogy a szabályozott piacra vagy multilaterális kereskedési rendszerbe ügyfél megbízást felvevő vagy továbbító befektetési vállalkozási munkatársakra, „üzletkötőkre” vonatkozott a szabály anélkül, hogy az üzletkötő fogalmát meghatározták volna, továbbá pénzügyi fogyasztóvédelmi szempontból indokolatlannak tűnt az említett piacra megbízást felvevő vagy továbbító és az egyéb ügyletekre, befektetési tranzakciókra vonatkozó ajánlást, tanácsot megfogalmazó munkatársak közötti különbségtétel.

Jogos elvárás, hogy a tőkepiacon a leendő ügyfelek a befektetési szolgáltatások ajánlása és nyújtása során felkészült, a terméket, a piacot és a jogszabályokat ismerő, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező személyekkel kerüljenek kapcsolatba.

A MiFID II. irányelvvel (2014/65/EU irányelv) összhangban 2017. július 1-jei hatállyal a fenti rendszer alapjaiban megváltozik. A változás lényeges elemei:

• A befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók mellett a jövőben a Bszt. 111. §-a szerinti közvetítők (tehát a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy árutőzsdei szolgáltatás nyújtásához igénybe vett függő ügynökök és befektetési vállalkozások) érintett alkalmazottait, megbízottait is nyilvántartásba kell venni.
• A jövőben nem a Felügyelet vezeti a nyilvántartást, hanem a befektetési vállalkozások, árutőzsdei szolgáltatók és a közvetítők maguk lesznek kötelesek az érintett személyekről nyilvántartást vezetni. (A Felügyeletnek 2017. december 31-ig kell a nyilvántartás alapján kezelt adatokat törölnie.)
• A nyilvántartásba kerülő személyek köre is módosul, ugyanis a jövőben az ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó – az érintett szolgáltatókkal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - természetes személyekről kell a belső nyilvántartást vezetni. (A módosítással a jogszabály a továbbiakban nem használja sem az „üzletkötés”, sem az „üzletkötő” kifejezést.)

A nyilvántartásba vétel feltételei alapvetően változatlanok, tehát továbbra is elvárás többek között a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiánya, továbbá a Bszt. által megkövetelt szakmai képesítés, azzal, hogy a Felügyelet a későbbiekben rendeletben további elvárásokat határoz meg a szakmai képességekre és kompetenciákra.

A Bszt.-ben és a Felügyelet – egyelőre még megjelenésre váró - rendeletében meghatározott szakmai követelményeknek az érintett személyek 2019. január 1-jétől lesznek kötelesek megfelelni.

Vissza a hírekhez