Kié a pénzem? - Gárdos István könyvének bemutatója

Gárdos István Kié a pénzem? A pénz dologi jogi vizsgálata című könyve a Wolters Kluwer Kiadó gondozásában jelent meg. A megjelenéshez kapcsolódó könyvbemutatót a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda június közepén rendezte meg a Budapest Music Center épületében. A könyvbemutatóról a jogászvilág.hu írt.

Király Júlia közgazdász, az MNB egykori alelnöke és Menyhárd Attila, jogász, az ELTE Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára egy jó hangulatú könyvbemutató keretén belül meséltek a szerzővel való kapcsolatukról és mutattak rá a könyvének jelentőségére napjaink pénzről való jogi gondolkodásának keretei között.
 
Tomori Erika, a szervező ügyvédi iroda partnere köszöntő beszédében elmondta, hogy a szerző nagy álma valósult meg ennek a könyvnek a megjelenésével. „Ó kedves pénz, te szép, te drága! Jöjj vissza, minden meg van bocsátva!” – idézte fel szellemesen a Budapest Orfeum sorait, kiemelve, hogy a pénzről való gondolkodás képlete manapság sem ilyen egyszerű.

Király Júlia visszaemlékezett arra a pillanatra, amikor a kilencvenes évek elején, akkor még kezdő közgazdászként kávézott együtt Gárdos Istvánnal, s már akkoriban, mintegy négy órán keresztül folytattak beszélgetést arról, hogy pénz-e a bankszámlapénz? A szerzőt szakmai pályafutása során ugyanis mindig mélyen és intenzíven foglalkoztatta a pénzzel kapcsolatos jogi gondolkodás. Gárdos István elméleti és gyakorlati tudását a Magyar Nemzeti Bank jogtanácsosaként, majd a Magyar Hitelbank Rt. vezető jogtanácsosaként mélyítette el, 1992-től kezdve pedig a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda egyik alapító tagjaként elsődleges szakterülete ma is a bank- és értékpapírjog.

A pénzről írni, azt meghatározni azonban mind a mai napig nagy kihívás elé állítja a jogi és gazdasági szakembereket egyaránt, természetét meghatározni megmérettetés az ezzel foglakozó szakemberek számára. Menyhárd Attila ennek kapcsán kiemelte, hogy a könyv ebben a gondolkodásban hiánypótló és korszakalkotó mű. A Kié a pénzem? élen jár olyan kérdések felvetésében, melyek további kérdésekre és a kapcsolódó értő válaszok megtalálására sarkallnak. Menyhárd szerint kérdéseket feltenni pedig bátorságra vall, mert vállaljuk vele annak a kockázatát, hogy olyan gondolatok is megszülethetnek ekkor, melyekre nincs konzekvens válasz. A felvetésük azonban szükségszerű, hogy további szakmai együttgondolkodásra sarkalljanak.

A pénz jogi természetét tekintve különös jószág. A tanszékvezető szerint a jelentősége abban áll, hogy a pénz a társadalmi konvenció „szülötte”, ebben a vonatkozásban bír értékhordozó eszközként. A pénzre ugyanakkor nem csak mint a dologi jog, hanem a kötelmi jog részeként is tekintünk. Noha a könyv alcíme utal arra, hogy a pénz dologi jogi vizsgálata kerül a mű középpontjába, a könyvet bemutató szakemberek mégis kiemelik, hogy valójában a pénzzel kapcsolatos komplex gondolatiságot jelenít meg, a dologi és kötelmi jogi aspektusokat egyaránt lefedve, mintegy teljes vagyonjogi szemléletű vizsgálatot elvégezve.

A könyv ígéretes értéke, hogy a konzekvensen vizsgálja a pénz valamennyi vagyonjogi vonatkozását, az elvi kérdésektől kiindulva következetesen vezeti végig az olvasóját a joggyakorlat aktuális problémái felé. Ezzel foglakozni napjainkban azért is kulcsfontosságú, mert a 2009-es évet követően a joggyakorlat hiányosságai testet öltöttek akkor, amikor hazánk a pénzügyi válság következményeivel próbált meg szembe nézni. Ezt az időszakot egyfajta értetlenség és bizonytalanság kísérte, s ebben a környezetben meg kellett teremteni újra a lehetőségét a pénzzel kapcsolatos jogi és közgazdasági vonatkozású, értékteremtő és értő beszédnek. Ennek fontos eredménye a most megjelent Kié a pénzem? is.

Király Júlia érzékletesen írta körül, hogy sem a jogászok, sem a közgazdászok között sincs egyetértés a pénzzel kapcsolatos gondolkodás egyes kérdéseiben. Noha közmegegyezés nem született, annyi azonban bizonyos, hogy a pénzzel mint alapfogalommal foglalkozni kell. Király Júlia Örkény az élet értelmére vonatkozó cseresznyepaprika, füzér és madzag hasonlatával élve festette le a pénzzel kapcsolatos gondolkodás problematikáját, ám ahogy Örkény is említette a nagy kérdések vizsgálata kapcsán: „Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.” S valóban: ahogyan ez a kedvelt egyperces szól a részek és az egész kapcsolatáról, az új minőség létrejöttének elgondolkodtató nehézségeiről, úgy épül fel a Kié a pénzem? is. Az alapos elméleti tisztázás után egy komplex vagyonjogi gondolkodás részeként jelenik meg előttünk a pénz, mint jogi és közgazdasági alapfogalom, mely a feltett kérdések merészségének, a joggyakorlat nehézségeinek megemlítésével egy új, minőségi gondolkodásra ösztönzi a jövő jogalkotó szakembereit.

Vissza a hírekhez